Milyen Magyarországon a mostani felsőoktatás helyzete?

- egy régi:Kozma Tamás - A felsőoktatás expanziója

[link]

- egy új: A tudás hatalom (?) - A felsőoktatás helyzete Magyarországon

[link]

A véleményem objektív, ha gondolod használd egészséggel:

A mostani felsőoktatás Magyarországon a felelős szervek szerint túl nagy mennyiségben kívánt hallgatóknak lehetőséget nyújtani a diploma megszerzésére. A kormány ezúttal a munkaerőpiachoz és a gazdasági helyzethez kívánta igazítani a felsőoktatás struktúráját, inkább kevesebb mint több sikerrel. Mivel itthon nem különösebben léteztek hitelt érdemlő felmérések a felsőoktatás finanszírozása és a munkaerő piaci igények összefüggésében, a terv eleve elrendelten nem sikerülhetett jól. Helyette a megvágott keretszámok, a jelentkezők számának radikális csökkenése illetve külföldre vándorlás látható. A keretszámok megvágása a felsőfokú szakképzési rendszert is meggyötörte, a helyek 2/3-a megszűnt létezni. Egy ilyen intézkedésnek, illetve az ingyenes helyek átcsoportosításának a következménye intézmények(főleg magánfőiskolák,ugyanis ingyenes helyet nem kaptak), szakok megszűnése. A felvettek bizonyos szakterületen valóban magasabb pontszámokkal kerülnek majd be, azonban megnő a diákhitelesek illetve az önköltséges hallgatók száma. Ez egyrészt a gazdaságot terheli, ami az eredeti célt, vagyis a forráskivonást teszi értelmetlenné, másrészt felveti a lehetőségét annak is, hogy az, aki fizet, nem feltétlenül az, aki az eredményei alapján méltó és alkalmas egyetemi hallgatói jogviszonyra. Az intézményeknek nyilvánvaló érdeke a fennmaradás, ezt a felvett fizetős diákokkal kívánják elérni a forráskivonások és a megvágott keretszámok miatt. Hosszútávon ez a rendszer a diplomások számának csökkenését eredményezi, illetve azt, hogy a jelenlegi képzési struktúra is megrendül, vagyis az Európában mindenütt elfogadott és működő ECTS-rendszer és a Bologna-folyamat működése is lehetetlenné válhat, egyre több képzés válik osztatlanná, szakok, szakirányok szűnhetnek meg. A hirtelen változás az oktatás és megtanulandó ismeretek összetételének a rovására mehet, ezáltal intézményeink nemzetközi szinten elmaradnak, a pénzek kivonása miatt a fejlesztések megszűnnek, így a külföldről érkezett hallgatók száma is csökkenhet, a korszerű eszközök és lehetőségek hiányában.

Ismert tény, hogy a kelleténél jelentékenyen többen jelentkeznek felsőoktatási intézménybe, mint amennyi a "megengedett lenne" -ezt mutatják a számadatok is. Ezzel párhuzamosan általánosságban csökken az egyetemek szinvonala - olyan értelemben is, hogy bizonyos egyetemeket, főiskolákat már régen be kellett volna zárni, esetleg létre sem szabadott volna hozni.

Sajnálatos módon mindezek mellett egyes szakokból rettenetes túlképzés működik.

Mint tudjuk, nem ritka az olyan diplomák eszement gyártása sem, amelyeknek értéke a toalettpapíréval vetekedik.

Mindemellett természetesen jónéhány értékes diploma is szerezhető, amely a gyakorlati életben is hasznavehető. Van néhány híres egyetemünk is, amelyek jó szinvonala nemcsak Magyarországon elismert, itt általában elmondhatjuk, hogy a képzés elég jó.

A felsőoktatás rendszerét vizsgálva az egyszerű ember számára is világos, hogy valami a nagyon nincs rendben.

Hogy csak egy példát említsek, elfogadhatatlan az a tény, hogy sok esetben az egyetemi oktatást csak időhúzás céljából választják - de ez halgatói oldalról persze természetesnek tűnhet, hiszen ezt teszi lehetővé a meglehetősen rossz felvételi rendszer.

De egy másik probléma az orvoshiány, mérnökhiány. Ide kéne pénzt befektetnie az államnak, nem pedig a túlképzésbe.

De mivel itt Magyarországon a népbutítás a cél, ezért nem is fog már soha, ismétlem soha, helyreálni a rend. Egyre rosszabb lesz, amit már most érezni. A népbutítást pedig jelenleg nagyon sokan támogatják, a nép pedig sajnos vevő rá. Az a tény, hogy a nép vevő rá, az oktatásba gyökerezik vissza.

De ne is csodálkozzunk, hogy ilyen oktatási miniszterelnökökkel az elmúlt 22 évben sikerült szétverni az egész oktatást, és ez már csak rosszabb lesz.

A 2030-ban majd működő oktatáshoz képest a béka segge csillagos ég lesz.

A népbutítás és a felsőoktatás minősége közötti összefüggésedet nem értettem, illetve az elmúlt 22 évezést sem. Előtte sem volt túl fényes az egyetemi diploma tekintélye, mivel párttitkár elvtárs és kiváló dolgozó asszony gyermeke lehetett csak egyetemista kb. A felvételi egyébként ma nem a felsőoktatás része a hagyományos értelemben, azt lényegében a középfokú oktatási intézmények bonyolítják le, az Oktatási Hivatal által kiadott írásbeli érettségi illetve a szintén az OH által meghatározott elvek szerinti szóbeli formájában. Az egyetemeknek innentől kezdve lenne szüksége egy olyan autonóm jogra, hogy a megfelelő pontszámú emberkéket egy saját bizottság előtt is vizsgáztassák, hogy alkalmas e az adott szakra.

A túlképzésről csak annyit, hogy nem azt jelenti, hogy sok az egyetemista, Ausztriában 20ezerrel több, a teljes népesség viszont csak a magyar kb. 80%-a. Az, hogy sok a használhatatlan szak, illetve a felesleges mesterképzések is tömegesen virítanak a felvételi tájékoztatókban, tény. Ez azonban a Bologna-folyamat természetes következménye. Ausztriát hozom szintén példaként, elszörnyednél, ha tudnád, mennyi őrületesen felesleges szak van ott is,példákat is hozok kérésre ;)

Az orvos és műszaki szakemberhiány... nos ez nem kifejezetten és kizárólag a felsőoktatás finanszírozásának témaköre.Sokkal inkább az, hogy rengeteg orvostanhallgató hagyja el az országot már az egyetemi évek alatt, a szakorvosi képesítést pedig már az orvosok több mint egyharmada nem itthon szerzi meg. Tehát van nagyon jól képzett magyar orvos, de nem itthon. Mérnököknél is hasonló a kép, Németország és az angolok, de keleti erős államok is porszívóként nyelik el a magyar szakembereket.

A felsőoktatás milyenségének okát egy-egy miniszterre, vagy államtitkár(asszonyra) hárítani épp oly felelőtlenség, mint kinevezni azt a személyt. Akadékoskodhatnék most azon, hogy a jogászképzés és a közgazdasági szakterület tönkre vágása milyen következményekkel jár, és hogy mi az indíték, de az már nem oktatáspolitika vagy felsőoktatási helyzetjelentés, inkább nevezném egyfajta kísérletnek a hatalom megszilárdításának, illetve a társadalmi csoportok közötti határvonal végérvényes meghúzásának és megerősítésének. Nem merek élni a tekintélyuralmi rendszer vagy az autoriter rendszer kifejezésekkel, mert azért az eléggé az ördög falra festése...

A népbutítás csak úgy jön a felsőoktatáshoz, hogy a népbutítás hatására az érdemleges szakirányokba történő továbbtanulás jelentősen kis arányú a büfészakokkal szemben. A szocializmus felsőoktatási rendszeréről meg csak annyit, hogy akkoriban legalább nem képeztek a semmire diplomásokat. A felvételi meg egyenesen nem olyan volt, mint most. Ott kiforgattak mindent az emberből, aztán ha 19 pontot értél el, (20 pontos volt a felvételi rendszer) akkor még éppen bekerültél. (Persze volt külön irásbeli, meg szóbeli).

Most ez messze nem így van. A 2-es tanuló is bekerülhet. Az érettségi színvonaláról meg nem is beszélve.

Az akkori felvételi feladatok szinvonalától bőven elmaradnak a mostani érettségi feladatok.

Ja, hogy tömegképzést akartunk nyugati mintára. Elértük! Pontosan, ausztriai és amerikai mintára tömegképzést csináltunk.

Persze Ausztriába - ha már ezt hoztad fel példának - a szinvonal jóval alacsonyabb, mint nálunk, a felsőoktatásba. Tehát ha valaki pl. kimegy oda tanulni, akkor max. nyelvtanulás céljából hasznos.

Amerikában meg mégrosszabb a helyzet. Ott meg azok járnak egyetemre, akik jó kosarasok. A diplomát pedig úgy adják ki, hogy be sem kell járni órára, stb. nem is sorolom tovább...

Ugyan már, hagyj a rangsorokkal. Nem akarok belemenni a részletekbe, de az ilyen rangsorokat erősen lehet kritizálni.(Persze mindenkinek megvan a saját véleménye).

A büfészakokról meg már volt ezer kérdés itt kiirva, valahova egyszer fel is soroltam 10-12 tipikus példát, ha érdekel, keress vissza.

Egyébként inkább azokat tekintem büfészakoknak, melyek haszontalanok.

Persze ez megint relatív, hogy "haszontalan", mindenki szemszögéből mást jelenthet.