Miért nem gyakorlatias a magyar oktatás? Miért a lényegtelenebb dolgokat tanítják inkább?
Úgy értem, hogy fizikából atomfizikát tanulunk, de azt nem tudjuk, hogy nem szabad betenni egy fém lábost a mikróba. Vagy kémiából mindenféle kötésekről tanulunk, de azt nem tudjuk mi történik a környezettel rádióaktivitás hatására.
Tanulunk biokémiát és genetikát, de szexuális felvilágosítás egy normális sincs. Nem tanulunk betegségekről, egy egyetemet végzett sem tudja, hogy mi is az AIDS, csak annyit, hogy egy halálos betegség.
Földrajzból van lemeztechtonika, de azt a diákok 90% nem tudja, hogy mik Magyarország megyéi, megyeszékhelyei, vagy épp szomszédos országai.
Matekból deriválunk, integrálunk, másodfokú egyenleteket oldunk meg, de nem tudjuk kiszámolni számológép nélkül mennyi 2+3.
Magyarból tanulunk angol, francia, olasz, orosz irodalmat, de a diákok 90%-a nem tudja, hogy a Himnusz hány versszakból áll, vagy hogy mi a szövege a Nemzeti Dalnak.
Nyelvtanból tanulunk zöngés-zöngétlen betűket, mondatelemzéseket (alany, állítmány,...), stb., de a diákok 95%-a nem tud helyesen írni, van aki még a vajon is "ly"-vel írja.
Töriből megtanuljuk az ősi Egyiptom, Mezopotámia, Róma történelmét, de a 20 év alattiak nem tudnák ki volt a köztársasági elnök 5 évvel ezelőtt, vagy hogy pontosan mikor volt a rendszerváltás.
Főiskolán tanulunk Alkotmányjogot, de a könyv 2005-ös kiadású. Mi aktuális már abból?
Idegenforgalmi földrajz könyvem 1998-as, még az Európai Unió benne sincs. És csodálkozunk, hogy sokan nem tudják mikor csatlakoztunk, és hol van már Euró, vagy mik egyáltalán a tagállamok?...
Nem borzasztó ez?
válasza:Igazából nem értem a problémádat, mert amit leírtál, hogy elvileg nem tanítják/tudják, azokat nekünk mind leadták. Az, hogy ki mit tanul meg az a diáktól függ. Hogy valaki nem tudja, hogy a muszáj milyen j, az csak saját magáról állít ki szegénységi bizonyítvány. Most szegény tanár üljön a diák fölött még gimnáziumban is, amíg leírja 20x Magyarország összes megyéjét megyeszékhellyel együtt? Ezeket az anyagokat mind megtanították egyszer, és annak akkor és ott rögzülnie kellett volna.
Az, hogy az idegenforgalmi földrajz könyvedet melyik évben adták ki, az attól is függ, hogy kitől rendel az iskola, illetve, hogy volt-e azóta frissített kiadás. Ha az EU-ról akarsz tanulni, vegyél ki egy másik könyvet a könyvtárból, vagy adj ki sajátot. Kész.
válasza:Furcsa: nálunk fizikából, kémiából mindezt elmondták, és az AIDSről már ált. isk.-ban is hallottunk, meg egyértelműen gimiben is.
Tény, hogy földrajzból csak ált.-ban tanuljuk a megyéket, de amúgy életfeltétel? Fel tudom sorolni, ha kell... Magyarból nem a tanítás miatt nem tudja a gyerek, hanem mert nem érdekli. Magyar faktos voltam, tudom milyen a hozzáállása a többi diáknak ehhez. A nyelvtan nehéz eset, ha nem diszgráfiáról van szó, akkor megint a hozzáállás, lustaság kérdése ez: nem akarja megtanulni.
Egyedül a törit írom alá, hogy a tanítás hibája. Egyszerűen ott tényleg rengeteg az anyag, hogy nem is jutunk el a végére, az elejéről sok felesleget ki lehetne hagyni. Egyébként az Euról földrajzon tanultunk, aztán töriből, persze nem mindent. Az alkotmányról meg társ. ism. órán hallottunk.
Azért ahhoz, hogy aktualizálják a könyveket idő kell. Sokszor feleslegesen nyomnak újra szöveggyűjteményeket, hiszen azokban nem változik semmi. De az alkotmánynál viszont több változásra várnak. Ezután biztos fognak újranyomni abból is.
Hozzáteszem, nem fővárosi vagyok, hanem az "ország legszegényebb" csücskének tartott helyéről írom mindezt, hogy a nagyját mégis tanultuk annak, amit esetleg te nem. Éppen ezért engem nem borzaszt el, persze ez csak egy szubjektív élmény és vélemény.
válasza:Amit a kérdésben felteszel, és a magyarázatban leírsz, az két külön dolog.
Az elsőre a válasz az, hogy azért nem gyakorlati(as) a képzés, mert olcsóbb az elméleti képzés.
A kifejtett részben feltett kérdéseddel már más a helyzet. Ezek között vannak olyan dolgok, amiket én nem tapasztaltam, vagy nem így tapasztaltam. Tehát ez egyrészt specifikus dolog, nem általános. (pl mi mindent tanultunk amiket írtál).
válasza:Lehetne gyakorlatiasabb, ez tény, de szerintem sokkal inkább az a probléma, hogy kiegyensúlyozatlan.
Szerintem aránytalanul kevés idő van a reál tárgyakra a humán tárgyakhoz képest és a színvonal is a legtöbb helyen kritikán aluli. És az egyetemek is panaszkodnak, emiatt. Vagy legalább lenne nagyobb mozgástér, hogy ki-ki azt tanulja, amit szívesebben tanul, és amire később szüksége is lesz.
Szerintem túlságosan nagy szerepet kap a lexikális tudás megszerzése az iskolában. Erre is szükség van, mert fejleszti a memóriát, egy bizonyos területről átfogó képet ad, és pl. nyelvtanulásnál ezt nem is lehet megkerülni (szókincs). Ugyanakkor ma már nem annyira fontos a lexikális tudás, mint régen, hiszen ma már sokkal könnyebben hozzá lehet férni információkhoz, helyette inkább az a fontos, hogy hol kell ezeket keresni.
Pl. egy jogásznak sem kell kívülről-belülről ismerni az összes törvényt, hanem egyrészt az elveket kell tudnia, másrészt azt, hogy hol keressen egy konkrét törvényt, jogszabályt; harmadrészt hogy tudja értelmezni, megtalálja benne a kivételeket és a kiskapukat (kicsit kisarkítva).
Amit pedig hiányolok az oktatásból, hogy nem tanítják meg a csapatmunkát, az értékelést, az önértékelést és a nyilvánosság előtti szereplést. Pedig ezek tényleg hasznos dolgok lennének.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!