Miért kell ilyen dolgozatokat íratni németből, ha sem érettségin, sem nyelvvizsgán nincs ilyen feladat? Baj, ha nem megy?
Lyukas szöveg, amiben random ki kell egészíteni dolgokat, úgy, hogy NINCSENEK megadva lehetőségek. Néha szókincs, néha nyelvtan, néha nyelvhelyesség stb.
Tök jó vagyok Grammatikból, amennyiben olyan a feladat, hogy formáljam át valamilyen szerkezettel, egészítsem ki a melléknevet a megfelelő végződéssel stb. Remek vagyok schriftliche Kommunikationban, tudom is a megtanult nyelvtant alkalmazni az általam ismert szókinccsel. Tudok beszélni is, ott is tudom alkalmazni a nyelvtant.
De b@sszus: az ilyen dolgozatokat szívből rühellem... Soha nem értem a mondatot lyukason, meg eszembe nem jut, hogy mi a frászt kellene oda írni.
Mi értelme???
Érettségin is vannak lehetőségek megadva. Nyelvvizsgán meg lyukas szöveg sincs.
Szerintetek probléma, ha nem megy?? Mikor fogom ezt alkalmazni, amikor külföldi egyetemen tanulok, külföldi cégnél dolgozom, külföldi barátokkal beszélgetek, intézem a nyaralásom költségeit stb.??





"A hetes is jó nyelvtanuló, de neki sem ment."
És ez mit bizonyít? Semmit.
"Angol érettségin soha nincs olyan, hogy random lyukas szöveg, meg vannak adva lehetőségek vagy van egy halmaz, amiből ki kell választani."
Akkor ez lehet a baj: hogy a német érettségivel kapcsolatban is ugyanolyan félretájékoztatott vagy, mint az angollal kapcsolatban...
Találhattál volna olyan feladatsort is, amelyikben nincs ilyen feladat, mert kötelező benne lennie az angol érettségiben minden egyes évben, de abban is van, amit belinkeltél: Nyelvhelyesség feladatlap, Task 3.
"Te tipikusan az lehetsz, aki képtelen elfogadni, hogy SEMMI értelme nincsen."
Nem, inkább te lehetsz az a típus, aki ha valamit a fejébe vesz, nem lehet kiverni belőle. Én csak igyekszem értelmet találni olyan dolgokban, amiket hozzáértő emberek csapata évtizedek óta alkalmaz - és pl. ezzel kapcsolatban is meg is találom.
"Ha recseg a telefon, akkor visszakérdezek."
Nem mindig van rá idő és/vagy lehetőség, mert lehet, hogy valami automata nyomja a szöveget, ráadásul pl. egy perc múlva indul a vonatod, tehát nincs rá időd, hogy újra végighallgass valami hosszú szöveget.
"Soha nem használta a nyelvszakos sem, nemhogy én, aki nem germanisztikára, meg sinológiára akarok menni."
Nem mindenféle nyelvszakosokkal kéne kommunikálnod, hanem az adott tanárral. Ő tudna rajta változtatni, hogy milyen dolgozatokat ad - de ha annyit nem ér, akkor ez van.





#11.
Nyelvtani feladat, nem pedig random AKÁRMI. Szavak, sőt, akár írásjelek.





"Nyelvtani feladat, nem pedig random AKÁRMI. Szavak, sőt, akár írásjelek."
Nem nyelvtani, hanem nyelvhelyességi - pont ezért vannak a hiányzó szavak között névelők, némvások, segédigék, stb. mellett más szavak is (amelyek többnyire kifejezések részei).
A nyelvhelyesség feladatlap ilyen, mindig is ilyen volt: vegyesen vannak benne szókincses meg nyelvtanos feladatok is - és igen, a nyelvtan része a központozás is, tehát az is idetartozik, hogy egy adott helyen a mondatban pontnak kell lennie, kérdőjelnek vagy épp csak vesszőnek.
Semmi furcsát nem látok benne, ha ezeket is számonkéri a tanárod, hiszen ezekre mindig szükség van, kell tudni hasznáni írásban is, szóban is, a nyelvtudás részei.
De ha vele magyaráztatnád el, hogy miért látja fontosnak ilyen dolgozatokat íratni, talán könnyebben belátnád, hogy tényleg van értelme.
#14.
Ezt nevezik nyelvtannak a nyelvtanulásban. Nem is azt, amit magyarból.
#14.
Mikor fogok vesszőket, meg írásjeleket rakosgatni szövegekbe? A szókincs mióta része a nyelvhelyességnek??? Már bocs de teljesen más kompetencia nyelvvizsgán is. Szóbelinél külön részpontszám a nyelvhelyesség, a választékos beszéd stb. Ez igaz a fogalmazásra is.
Ki ne találd, hogy majd ha dolgozom és megrágcsálja a mókuska a nemzetközi szerződéseket, akkor én leszek a titkár, aki újra írja! :-D XD





"Mikor fogok vesszőket, meg írásjeleket rakosgatni szövegekbe?"
Ebbe a mondatba kettőt is tettél, a következőbe meg mindjárt hármat - úgyhogy ha így folytatod, elég sűrűn.
"A szókincs mióta része a nyelvhelyességnek??? Már bocs de teljesen más kompetencia nyelvvizsgán is."
Pl. melyiken? Mert azon, amelyiket úgy hívnak, hogy emelt szintű érettségi, nagyon is része a szókincs a nyelvhelyességnek, ami abból is látszik, hogy a "Nyelvhelyesség" című feladatlapban szókincsről szóló feladatok is vannak.
"Szóbelinél külön részpontszám a nyelvhelyesség, a választékos beszéd stb. Ez igaz a fogalmazásra is."
A pontozás minden vizsgán más és más, de a lényeg az, hogy tudni kell a nyelvtant is (bármit is sorolsz ide), meg azt is, ami (szerinted, vagy akárki szerint) a szókincs témakörbe tartozik, mert a nyelvtudás részei - akárcsak a központozás, vagy a stílus, vagy akármilyen kategóriákat veszünk még elő.
"Ki ne találd, hogy majd ha dolgozom és megrágcsálja a mókuska a nemzetközi szerződéseket, akkor én leszek a titkár, aki újra írja! :-D XD"
Sose lehet tudni. :)
#17.
Bocs, de alapvető nyelvészeti tény, hogy minden nyelv nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, stilisztikai stb. szabályokból és szókincsből áll. Erre a két részre bontható BÁRMELY nyelv. És ez nem egy teljesen azonos kategória, bármennyire ezt állítod.
DSD, ami a német állam által kibocsátott nyelvvizsga és nyelvdiploma, ezzel együtt a világ egyik legnívósabb német nyelvvizsgája. A másik az ÖSD, amit az osztrák állam bocsát ki, a harmadik pedig a Goethe. Mindegyiknél KÜLÖN kompetencia a szóbeli és az írásbeli részeknél is.
Mikor fogok én hiányos szövegekbe vesszőket stb. rakosgatni? Ha nem tanár leszek, valószínűleg soha. Használni kell tudni.





"minden nyelv nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, stilisztikai stb. szabályokból és szókincsből áll"
Akkor mi a különbség a nyelvtani meg a nyelvhelyességi szabályok között?
Pl. az a mondat, hogy "Nagyon szeretjük a sajtos szendvicset." hogy szólna, ha nyelvtani, meg hogy szólna, ha nyelvhelyességi hibát tennél bele?
"nyelvészeti tény, hogy minden nyelv nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, stilisztikai stb. szabályokból és szókincsből áll. Erre a két részre bontható BÁRMELY nyelv."
Melyik kettőre? Eleve négyet soroltál fel, aztán ott az "stb.", meg még a szókincs is...
"És ez nem egy teljesen azonos kategória, bármennyire ezt állítod."
Nem azt állítom, hogy "nyelvészetileg" (hol beszéltem nyelvészetről? sehol...), hanem ott tartottunk, hogy azt írtad,
"A szókincs mióta része a nyelvhelyességnek??? Már bocs de teljesen más kompetencia nyelvvizsgán is."
ami úgy hangzik, mintha minden nyelvvizsgán "teljesen más" kompetenciaként kezelnék, holott kapásból tudtam mondani egy olyan nyelvvizsgát, amelyiken nem - és hiába kérdeztem, hogy melyiken van úgy, ahogy te írod, nem tudtál mondani olyan példát, amelyik alátámasztaná, amit mondasz.
#19.
Szövegértés...
"DSD, ami a német állam által kibocsátott nyelvvizsga és nyelvdiploma, ezzel együtt a világ egyik legnívósabb német nyelvvizsgája. A másik az ÖSD, amit az osztrák állam bocsát ki, a harmadik pedig a Goethe. Mindegyiknél KÜLÖN kompetencia a szóbeli és az írásbeli részeknél is."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!