Tényleg ennyire rossz a Dunaújvárosi egyetem?
Gondolkodtam, hogy jövőre jelentkezek, mert nagyon minimum a ponthatár és belehet jutni egy kettes érettségivel is. Viszont amin gondolkodtam az az, hogy csak rosszat hallottam róla. Tanárok szarnak az egészre, akik tanárok nem is rendes "tanárok".
Viszont ezen felül érdekelne igazából, és lehet megpróbálnék jelentkezni.
Mennyire néznének szarnak, ha kettes érettségivel mennék oda tanulni? Ki lennék spécizve nagyon? Menjek szerintetek kollégiumba, hogy emberek közt legyek, vagy egyértelműen hülyeség lenne?
Szeretnék tanulni, de sajnos már túlestem az érettségin és nem húznám tovább. Egyértelműen kitudnám javítani, nem okozna különösebb megerőltetést, de ha felvesznek így is akkor lehet inkább így csinálnám.
Viszont a levelezőre nem tudok bejutni, annyi pontom nincs, így marad az önköltséges, vagy a nappali. 100km-re lakok az egyetemtől így esélytelen, hogy mindennap bejárjak.
Nagyon szeretnék emberek közt lenni és akár koliba menni, de az hogy kettesel mentem oda kicsit lehet abszurd lesz sokaknak.
Magántanárhoz valószínűleg elmegyek majd azért, hogy frissítsem a tudásom, de attól függetlenül kikérném a véleményeteket.
Egyrészt olyat tanulnék ami végre érdekel, de főként azért még is a papír lenne ami érdekelne.
Bent tudok maradni levelezőn is, mondjuk részemről úgy nagyon nem lenne értelme, de lehet hogy sokat a nappali se adna hozzá.
Tévedsz azt illetően, hogy 25 évesen késő mérnöki karriert építeni. Végképp nem az. Csak abba gondolj bele, hogy levelezőn általában már induláskor 30 fölött van az átlagéletkor. Ők akkor eszerint mind hiába tepernek az egyetemen? Hát nem. Egy állásinterjún az égvilágon semmi hátrányod nem lesz abból, hogy pályakezdőként 30-35 éves vagy.
Én arra inspirálnálak, hogy mégis inkább tölts el egy évet matek-fizika felkészüléssel, mielőtt jelentkezel. Borzasztó kellemetlen ugyanis úgy végigülni az egyetemi előadásokat, hogy nem fogod fel, nem érted a gondolatmeneteket. Meg aztán az első zárthelyiket rendre egyesre írni. Egyetemen nem lacafacáznak: ha nem éred el az 50%-os teljesítményt, bevágják az egyest a zárthelyiken és a vizsgákon is. Ilyen kudarcsorozat után nagyon kevesen tudják fenntartani a lelkesedésüket, s nem hinném, hogy jó arra blazírozni, hogy te majd erős leszel és tovább küzdesz, miután az első féléves tárgyak feléből megbuktál. S ha az egyetemet amúgy is csak egy év csúszással tudod majd elvégezni, akkor ugyanott vagy, mintha egy évet előkészüléssel töltesz.
Köszönöm, valószínűleg igazad is van benne, ezért megfogadom és úgy teszek, ahogy mondod, addig meg gyűjtök tapasztalatokat és normálisan felkészülök, hogy ne bukjak ki. Köszönöm, de tényleg. Ez sokat jelentett most.
A másik amit nem tudom, hogy érdemes lehet e, megkérdezni a céget akikhez megyek dolgozni, hogy vállalják e, hogy esetleg ha úgy jön ki, és megfelelek, akkor nem e kötnének velem tanulmányi szerződést? Vagy ezt teljesen felesleges nekik felhozni? Még egy kérdés - Ha úgy döntök, hogy 24 évesen kezdem, akkor nappalira menjek és mellette gyakornoki munkát, vagy maradjak a cégnél, hátha feljebb léptetnek, ha van aktuális tanulmányom, vagy öreg leszek egyetemistának akkor már, hogy koliba menjek?
Én egy 0, putri szakgimiből mentem levelező, önköltséges szakra, mert másra nem jutottam volna be(jogra, 240 pont kellett), majd tovább mentem osztatlanra. Foszkon is nagyon jó átlagom volt, meg most osztatlanon is. Ha kérdezik én titkolni sem szoktam. Ja, és nem putri, alja egyetem, hanem SZE, ami eléggé feltörekvő már mostanában azért. Semmi pénzért nem mennék pl az ELTE-re. Párom Eltés, és mesélt elég sok negatív dolgot.
Azért voltam gimiben rossz tanuló, mert nullák voltak a tanárok, és szartak az egészre. 90%-ban azt sem tudtuk, hogy hol kéne tartanunk a tananyagban, mert általában óra sem volt. Idegőrlő, hogy 4 év elment a semmire az életemből, de a lényeg az, hogy most már célban vagyok. Ja, és miért nem váltottam? Jogos kérdés. Szegény régióból származom, és ott nem nagyon van arrafelé jó iskola, a szüleim pedig nem éppen támogatták azt, hogy messzebbre kerüljek iskolába(pl Pestre). Pedig azt kellett volna, de már mindegy.
Engedd el azt, hogy hanyas tanuló voltál gimiben. Menj el tanárhoz, készülj és menni fog. Ahogy látom a páromat, és látom magamat is, hogy mennyit tanulunk mindketten, két különböző területen azt látom, hogy egyszerűen nincs olyan, hogy valami megtanulhatatlan. Pl gimiben bukdácsoltam matekból, és elhittem hogy hülye is vagyok belőle. Most meg már egy csomó mindent mégis megértek belőle ahogy látom miket számol a párom, stb. Gimiben azért nem tudtam semmit, mert mint írtam 90%-ban óra sem volt, így nem is érdekelt. 😂 Meg könnyebb is volt elhinni, hogy hülye vagyok, nem megy, és kész. Közben nem volt igaz.
Ha van kitartásod, meg tényleg érdekel a szakma, és hajlandó vagy sokat tanulni, akkor hajrá! Olyan nincs, hogy lehetetlen!
#13 igen, tudjuk, nem ez az egyetlen kérdés ami alatt kéretlenül eldicsekedtél vele
Nem rólad volt szó
Attól mert neked sikerült, nem biztos hogy a kérdezőnek is fog, pláne hogy egy reál szakról van szó, amit nem lehet megtanulni mint a jogot.
A te matektudásod amúgysem mérvadó jogon
Ha pedig nem erről szól a kérdés, akkor ne verd a melled azért hogy te jogot végzel, mert semmi különös nincs benne. Elvégzik pár százan, közel ezren évente rajtad kívül.
Inkább próbáld értelmezni a kérdést. Ha nem tudsz érdemben hozzászólni akkor nem kötelező válaszolni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!