Egyetemi beadandó dolgozatnál mi minősül egészen pontosan plágiumnak?

Igazából két külön értékről van szó. "Hasonlóság" (Similarity) és plágium.

Ezt a kettőt nagyon sokan összekeverik.

1. Similarity (Hasonlóság)

Ez minden, amit máshonnan veszel át. Ahogyan a #1 fogalmazta. Nem saját gondolat és nem általános ismeret.

2. Plágium

A helytelenül, vagy egyáltalán nem citált Similarity.

*****

Elkerülhetetlen, hogy olyan dolgokat írjon az ember, amit már más is leírt. Sőt, a szakdolgozatnak egy jelentős része a második fejezet, azaz az irodalmi áttekintés, ami pontosan erről szól, hogy az adott témában már létező anyagokat ismerteted.

Ezek azok, amik növelik a Similarity értéket.

Szakdolgozatnál ma már (korábban magasabb érték volt, amíg a TurnitIn be nem vezette, hogy ki lehet szűrni a bibliográfiát/referencialistát) olyan 5-15% közötti érték a jó.

Sima dolgozatoknál nem szoktak rá annyira szigorúan figyelni, de azért 50% felett ne igazán legyen itt sem.

*****

A Plágium, ahogyan már említettem, az a Similiarity, aminek a hivatkozása hiányzik, vagy tartalmilag helytelen.

"Kivédhető a plágium ha egy esszében minden bekezdés után mindig lábjegyzetbe beírom a hivatkozott művet?"

1. Nem biztos, hogy lábjegyzetes hivatkozási szabványt kell majd használnod. Sokkal gyakoribb (és egyszerűbb, tehát jobb) a szövegközi.

Rengeteg hivatkozási szabvány létezik:

APA, AMA, Chicago, Harvard, Vancouver, MLA, IEEE, CSE, Bluebook, csak hogy pár gyakorit megemlítsek, de a számuk többszáz.

Ezt konkretizálni mindig az adott professzor, illetve a szakdolgozat kapcsán a kari szakdolgozati útmutató fogja.

2. Nem biztos, sőt, hogy bekezdésenként elég hivatkozni! Átlagosan (teljes szövegek méretéből visszaosztva) minden 70 szóra jut egy hivatkozás.

Viszont 70 szó, akadémiai környezetben, csak 2 mondat, esetleg 1 hosszabb.

*****

Citálni mindig adott tartalmat, kifejezést, információt kell. Egyáltalán nem ritka, hogy egy mondaton belül is 2 vagy 3 forrásmegjelölés található.

Három dologra kell figyelni minden esetben a hivatkozásoknál:

1. Megfelelő forrástípus eldöntése

A forrás lehet könyv, könyvfejezet, tanulmánykötet, tanulmány, blog, videó, hangfelvétel, prezentáció, konferenciaanyag, jelentés, weboldal, szakdolgozat, újságcikk, magazin cikk, preprint, adathalmaz, stb-stb... van még pár.

Mindegyiknek más információs követelménye van a referencialistában.

2. A szabványnak megfelelő formázás

Mindegyik szabványban, minden forrástípusnak meg van határozva, hogy melyik elem jön melyik után; hogy dőltbetűs-e; hogy szabad-e/kötelező-e rövidíteni; hogy pont, vessző vagy csak szóköz van közöttük; hogy normál vagy szögletes zárójelbe kell-e tenni.

Ezek a fent említett dolgok még nem problémásak alapesetben (bár a 2. pont kicsit trükkös).

-----

3. Információhelyesség (PLÁGIUMVESZÉLY!)

Figyelni kell arra, hogy a kért információk mindig helyesek és valósak legyenek! Az elgépelés sem megengedett!

Ennek az elve a régi időkre vezethető vissza, mikor a tudományos munkákat manuálisan ellenőrizték.

Ha az volt leírva, hogy a "The Lancet (1939) Volume 233, Issue 6041"-ben található a forrásod, akkor szépen előkeresték, és megnézték valóban azt írta-e a forrásod amit állítasz.

Ha igen, akkor nincs gond.

Viszont ha nincs is ott, mert például az Issue-t elrontottad és nem 6041-ben, hanem valójában a 6021-ben van amit felhasználtál...az plágium.

Értelemszerűen nem ellenőrzik végig, hogy "na, ha nincs ott akkor hol lehet".

Hiszen te azt állítottad, hogy ott van a 6041-ben, ők megnézték és nincs, tehát félrevezető, hamis helyadatot adtál; ezáltal sérül az akadémiai integritás; valamint az általad leírt tartalom is megkérdőjelezhetővé válik, azáltal hogy a forrás nem található a megadott helyen.

*****

Jelenleg röviden ennyi.

Ha kell még segítség, vagy van további kérdésed, írd le nyugodtan, válaszolni fogok (lehetőleg itt, nyilvánosan a kérdés alatt, nem privátban).