Miért kell hülyeségeket tanítani?

Imádnivalóan "női klub" kérdés bárminemű konkrétum nélkül. :D

Én azt javaslom (gyerekeknek és felnőtteknek is), hogy ne akarjunk mindig okosabbak lenni a tanterv összeállítóinál. Biztosan vannak hibák, biztosan kell utóbb korrigálni sokmindent, de nem annyira véletlen az, hogy az a tananyag pont, ami.

De tudom...valójában nem igazi válaszokra vágyott a kérdező anyuka, hanem egy kis ventilálásra. Nem ítélkezem.

"de nem annyira véletlen az, hogy az a tananyag pont, ami."

na, ez biztos is!!

Nem véletlenül nincs annyi boldog gyerek és van annyi boldogtalan felnőtt.

Sajnos nem jut idejük gyereknek lenni, mert muszáj (?!) bemagolni, hogy ki/melyik híres páholy-tag -mikor-mit csinált anno, meg hogy mi a kovalens kötés meg a trigonometria, meg hol bányásszák a bauxitot és mennyi az éves csapadékmennyiség stb, mert ezek aztán igazán fontos dolgok az élethez egy tini életében.

És miközben az évszámok, vegyjelek, képletek halmazába temetkezik, addig elfelejti, hogy ki is ő valójában, hogy miben (lenne) tehetséges és még véletlenül sem jut ideje arra, amiben igazán sikeres és főleg boldog ember lehetne.

Lesz belőle egy két lábon járó lexikon, átlagos műveltséggel, kiégett lélekkel és középszerűséggel.

Pedig ha hagyták volna az erősségeiben kibontakozni és nem erőltették volna rá a gyengeségeit, talán nem érte volna annyi kudarc a megfelelési kényszer közepette.