Most mi lett az Okj tanfolyamokkal? Még 2020-22 ben csináltam egy tanfolyamot, és mindent csak iskolarendszerű oktatásban lehetett elvégezni min 2 év alatt. Néztem a mátrix oktatás oldalán sem volt egy tanfolyam sem.

Vagy tanúsítványt adó képzésre mész (az a mostani gyorstalpaló "OKJ"), aminek a végén, amennyiben sikerültek a modulzáró vizsgak, mehetsz hatósági vizsgára vagy mész iskola rendszerű képzésre, ami igen minimum 2 év, de ott rendes okjs szakmát kapsz. A különbség az idő, pénz, és a szakma milyenségében rejlik. Például ma már egy pénzügyi és számviteli ügyintéző szakmát már csak 2 év alatt lehet letenni. Persze van olyan, ami másfél év, de ott a modulzáró vizsgak díja 10-20 ezer ( és több van belőle) illetve a hatósági vizsga 70-80 ezer. Például a csecsemő és kisgyermek nevelő képzés is még van tanúsítványt adó képzésben, de azt is el fogják mosni, mert diplomás képzés lett. ( Jobban fizet a diplomásoknak, mint a középfokú végzettségűeknek ... És még sorolhatnám. Megcsinalsz egy pénzügyi és számviteli alapképzést de még kötelező a 2 éves könyvelői képzés (ami nem is olcsó), mert e nélkül szóba se állnak veled.

Szóval rengeteg pénz és ha emellett nincs gyakorlatod felesleges.

Kérdésedre válaszolva. Ingyenes képzés 2db van 25 év alatt, munkanélküliben megszűnt.

Az lett az OKj rendszerrel, hogy a drága politika beleszólt és szétcseszték.

Jó okuk volt ezt tenni. Miért? Mert a világon a fejlett országokban iszonytatóan magas a szakmai dolgozók hiánya. Így itthon, Magyarországon is.

Az okj rendszer régen a közoktatási rendszer része, lépcsőfoka volt. Két típusa volt, a normál fokú és az emelt fokú.

Általános iskola után 3 irányba lehetett tovább tanítattni a gyermekeket. Illetve a negyedik a 8-ik osztály utáni tovább nem tanítás (akár többszörös bukás miatt, akár más évismétlési okok miatt, pl betegség, fogyatékok, baleset...stb.), ami az azt megelőző klasszikus 4 elemi elvégéze és munkába állás előzte meg.

8 osztály megléte mellett járt a minimálbér, vagyis az A típusú fizetési kategória.

Első a legrövidebb egyben a szakmunkás képző intézmények voltak. Itt volt 2, de főként 3 éves képzések voltak. A végén szakmai záróvizsgákkal. A legtöbb klasszikus szakma ide tartozott (asztalos, ács, víz-gáz-fűtésszerelő, lakatos...stb.). [Ennek a szintnek a megszerzése után járt a garantált bérminimum, vagyis a B típusú fizetési kategória]

A második a szakmát nem adó 4 éves gimnázium volt, ami után a diák érettségi vizsgát tehetett, így megszerezhette a C típusú fizetési kategória alapját (olyan munkakörök, amikhez érettségi bizonyítvány megléte szükséges, de nem igényel szakmai jártasságot, vagy szakvégzettséget).

A harmadik a kettő egyfajta kombinációja volt, a szakközépiskolai tanulmány. A legtöbb szakközép a 9-ik osztálytól (Vagy a középiskolai 1 osztálytól) kezdve különféle szakmai tárgyakat oktatott és mellette a gimnáziumi tárgyakat is. Ennek két alrendszere volt, a 4+x illetve az 5 éves képzés. Az 5 éves képzésben az 5-ik év végén került sor a szakmai vizgákra és az érettségi vizsgákra, míg a 4+x-s rendszerben 4 év után érettségi vizsgát kellett tenni és ezután 1, vagy 2 éves csak szigorúan szakmai képzés, majd emelt szintű okj szakvizsga letétele következett. Ezekkel a szakmai képzésekkel lehetett az E típusú fizetési kategóriás állásokat betölteni.

Ha szemfüles vagy, kimaradt a D típus, ami az érettségi és a nem érettségre épülő szakma megléte volt (tehát gimiben leérettségizet valaki, utána elment szakmunkás suliba, ami már felnőttoktatás volt, a felnőttképzési rendszer legalsó lépcsőfoka). Sokszor a munkahelyeken a munka közben szereztek valamilyen oktatási intézményben, vagy a vállalatok belső képzésein erre a szintre kiegészítő szakképzést, ami miatt magasabb szintre is tudtál lépni a munka terén és a fizu terén is. (illetve voltak, akik szakmunkásként szereztek érettségit és jutottak erre a szintre)

Az E szint után is volt persze tovább, a F (főiskolai diploma), a G a főiskolai diplomán felüli szakvégzettség, H az egyetemi diplomát igénylő, az I a régi mesterképzés, vagy doktori fokozat megléte, a J pedig a teteje, a magas szintű egyetemi képzés+doktori cím, vagy MTA tagság, (docensek, adjunktánsok...stb.)

Mivel sok klasszikus szakma kihalt a modernizációval így a bértábla egyre jobban összeomlott. Mára annyi maradt belőle, hogy ha a munkaköröd megköveteli szakma, vagy érettségi meglétét, akkor a bérminimum az alapbéred, ha nem, akkor a minimálbér. Legalábbis az állami szektorban... illetve ott a hőn szeretett és amúgy teljes mértékben illegálisan létező közmunka és közfoglalkoztatási program, ahol a minimálbér alatt keresel teljes idős állásban. (A közmunka régen büntetési tétel volt, ha nem túl komoly törvényt szegtél meg, mára sok ember mentsvára, mivel nincs hol dolgoznia, szegény és emiatt tanulatlan is.)

Jöttek a nem állami képzési rendszerek, főleg az újabb szakmákra (pl számítástechnikai képzések-ecdl, biztonsági őri képzések, sminkes, műkörmös, targoncakezelő..stb.), amiket képtelenek voltak az OKj alá sorolni, így csak FEOR számot kaptak. Illetve a nem állami tulajdonú (magán) OKj képző iskolák-centrumok, cégek. Így ahelyett, hogy a már létező és működő rendszert pofozták volna helyre, szétbarmolták és lett belőle közoktatási káosz, aminek a végén a tanuló szerezhet érettségi bizonyítványt, ami főként csak az felsőoktatási továbbtanuláshoz kell, szerezhet államilag elismert szakmai képesítést (aminek továbbra is két szintje van... -.-), vagy mind a kettőt. Mivel az oktatási törvényben a tankötelezettség életkorát csökkentették 16 éves korig, így a régebbi 18 éves kortól 2 évet csökkent, ezzel elérték, hogy többen akarjanak általános után csak 3 évig tartó képzésre gyermeket iratni, hogy több szakmunkás legyen (akik aztán szépen kimennek keletre, nyugatra, északra vagy délre, mivel mindenhol jobb körülmények és bér várja őket). Amúgy is csökkent a gyermekek száma, de ezzel szépen megcéloztak egy elbutuló társadalmat. [Nem a munka ellen vagyok, mert árokásással olykor többet lehet keresni, mint az állami szektorben közép, olykor felsővezetőként!]

Az ilyen magán oktatási intézmények pedig a törvényi kiskapukat használják ki, hogy az úgynevezett gyorstalpalókat ajánlják, amik fizetősek, tömörek, rövidek, hogy a már felnőttek, akik át akarnak más szakmára térni, inkább hozzájuk menjenek, mivel a felnőttképzés fizetős amúgy is, így profitorientáltság jellemzi ezen cégeket és ezzel úgymond két legyet ütnek egy csapásra.

Annak, aki valóban ért hozzá, annak tökéletes, vagy aki nagyon jól, autoditakta módon megtanulja és utána csak a kötelező minimál órák és vizsga kell és tiéd ugyan azon értékű bizonyítvány, mint ha sok éven át csinálnád.

Annyiból más, hogy sokkal kevesebb elméleti időt próbálnak kb azonos vagy olykor a normál képzéstől kevesebb, de a saját képzésükben az elméleti képzési időnél hosszabb gyakorlati képzéssel végezni. Ez nem mindenkinek jó. Sokan buknak bele és úgymond húzzák le a pénzt a lefolyóba, mert utána feladják és még próbálkozni sem mernek.

Az ingyenes képzések pedig... hogy is mondjam... a magánrendszerből eltűntek. Az állami rendszer pedig nem reklámozza, bár egyes járási munkaügyi hivataloknak kötelező felajánlani őket a túl hosszú ideje álláskereső embereknek, olykor még ösztöndíjas alappal, viszont ott nem lehet variálni, hanem amit ajánlanak, azt végzed el.

Az első államilag elismert képzés (vizsgával) díjtalan minden magyar állampolgárnak, kortól és nemtől függetlenül (de a helyét az oktatásügy bizony sz*patósan választja meg olykor), a második képzés 25 év alatt ingyenes, a harmadik, vagy 25 év felett fizetős. Viszont általában a nappali tagozatos képzések szoktak ingyen lenni. Esti, vagy levelező képzések zöme valamilyen díjjal járnak.

Szóval kb ez lett az OKj-ből ;)