Mégis hogyan használjam ki az időt úgy, ha nap mint nap olyan emberekkel vagyok körülvéve a teremben, akik folyamatosan lehúznak?

Napról napra egyre jobban mélyponton vagyok. Látom hogy mindenki gondtalanul nevetgél a teremben, elvannak miközben egymást beszélik ki folyamatosan. Hihetetlen mennyire kényelmesen el tudnak lenni és valahogy mégis rengeteg minden jön nekik össze. A teszteknél is. A barátságoknál is. Minden félét össze-vissza esznek, cigiznek, füveznek stb és még így is "egészségesebben" néznek ki és élvezik az életet. Iskola alatt a sok csalódás által folyamatosan veszítem el a motivációmat, a kreativitásom kezd elavulni. Egyátalán nem vagyok már olyan lelkes mint eddig. Nem a tanárok és az oktatás tett tönkre, hanem az osztálytársaim és a légkör, amiben folyamatosan be vagyok zárva. A hányinger, sírógörcs kerülget minden héten. Mégis hogyan tudjam kihasználni ezt az időt? Hogy lehet képes valaki ezt élvezni?

Akik hasonlóan szenvedtek mint én most, mik a tanácsok?

(nem lehet olyasmit könnyen elengedni, ami minden nap körül vesz téged, befolyásol és kísért)