A plágiumvizsgálat hogyan történik?
Hallottam, hogy (relatíve) újabban van plágiumvizsgálati lehetőség a dolgozat leadását illetően az egyetemi könyvtárban.
Ez a suliban már leadott dolgozatok plagizálását jelenti, vagy pedig minden interneten leadott dolgozatot vizsgál?
Szimplán csak kíváncsi vagyok, hol hol tart már a mai technika?
Mit tudnak "ellenőrizni"?
Tehát?
Nem csak azokra van találat, ami a suli könyvtárban van, hanem mindenre?
A suliban elérhető plágiumvizsgálatok igazából csak arra jók, hogy megkapj egy kb képet saját magadnak. A végső szám más lesz, ugyanis a sulin keresztül elérhető vizsgálatok 3 módon történnek:
1. Saját adatbázisból
Ez általában szűk, csak az egyetemi anyagokat nézi.
2. Valami szenny "rendszeren" keresztül
Ilyenek például a KOPI, Dupli Checker, Plag, stb. Ezek már nagy, nemzetközi adatbázisokból dolgoznak, de korlátozottan.
3. TurnitIn
Na ez az egyetlen aminek értelme van, ugyanis erre fog a a leadás után is befutni vizsgálatra a szakdoga.
Minden leadott szakdolgozat a TurnitIn rendszerében kerül ellenőrzésre. Ez adja majd a végső Similarity értéket. Amit viszont tudni kell, hogy míg a többi csak valódi plágiumot keres (plágium pedig akkor lesz, ha nem, vagy nem jól hivatkozod le), a TurnitIn a helyesen citált információkat is kiemeli, ha felismerhetően máshonnan származik.
Tehát nagyon könnyen előfordulhat, hogy te előre leellenőriztetgeted a suliban, végén kapsz egy ideális 0%-ot, majd a végső leadás után kiderül, hogy hoppá-hoppá, TurnitIn Similarity 80%.
Ingyenesen nincs lehetőséged ugyanannak a mérőszámnak a közelítő információját sem megkapni, mint amilyen eredményt a szakdoga a leadást követően fog kapni.
3: Miért akarnék plagizálni?
Leírtam, hogy nem ez a tervem, hanem kíváncsi vagyok, hogy mit szűrnek, mi alapján szűrnek...
"Amilyen könyvekhez neked egyáltalán hozzáférésed van, azok benne vannak az adatbázisban." A sulis könyvek neve biztos benne van, de az csak a neve nem a tartalom. Valamint nem is találtam ott olyan könyvet amit feltudnék használni.
"egy ősrégi, csak papír formában fellelhető disszertációt előkaparnod valamelyik idegen nyelven egy eldugott főiskola könyvtárából"
Nem is fordítónak akarok állni....
4:
"A végső szám más lesz"
Milyen számra gondolsz?
". Saját adatbázisból
Ez általában szűk, csak az egyetemi anyagokat nézi."
De csak a könyv/szakirodalom címeket, nem a tartalmat, nem?
"plágium pedig akkor lesz, ha nem, vagy nem jól hivatkozod le),"
Úgy érted, hogy ha átdolgozom/ más szavakkal írom le de le van hivatkozva akkor okés?
"Tehát nagyon könnyen előfordulhat, hogy te előre leellenőriztetgeted a suliban, végén kapsz egy ideális 0%-ot, majd a végső leadás után kiderül, hogy hoppá-hoppá, TurnitIn Similarity 80%."
Tehát a sulin kívül még végzek ilyen ellenőrzést?
Igazából nekem elemeznem kell, egy olyan szervezetet amit még soha senki nem elemzett, tehát ezt a részét elég nehéz lenne plagizálni.
A szakirodalom része, olyan amiben lehetne, de nem ez a tervem csak kíváncsi voltam ezt hogyan ellenőrzik.
#5/Kérdező (11:40):
"Milyen számra gondolsz?"
A "plágium"keresés nem egy absztrakt kifejtős dokumentum, hanem egy százalékos érték. Akármelyik ingyenes lehetőséggel ellenőrizteted is le, az mindenféleképpen kevesebbet fog mutatni, mint a végső eredmény lesz.
"De csak a könyv/szakirodalom címeket, nem a tartalmat, nem?"
Dehogyisnem. Pont, hogy a tartalmat veti össze. Ez a lényege. Viszont az egyetemeken "elő"-ellenőrzésre használt rendszerek nem pontosak és kicsi az adatbázisuk. Tehát ami itt nem bukott ki, az a végső leadás után fog, amikor már nem lehet rajta változtatni.
"Tehát a sulin kívül még végzek ilyen ellenőrzést?"
Végezhetsz, ha akarsz, csak az nem lesz ingyenes. A TurnitIn-en történő ellenőrzéshez kell egy személy, akinek van oda oktatói felhasználója és le tudja ellenőrizni. Ez értelemszerűen nem ingyenes.
"Igazából nekem elemeznem kell, egy olyan szervezetet amit még soha senki nem elemzett, tehát ezt a részét elég nehéz lenne plagizálni.
A szakirodalom része, olyan amiben lehetne, de nem ez a tervem csak kíváncsi voltam ezt hogyan ellenőrzik."
Az elemzés az bár soknak tűnik, nem olyan hosszú az. Az csak egy része a szakdolgozatodnak. Az elemzés, az csak a 4. fejezet (egyeteme válogatja mi a formátum).
Ugye az alap fejezetek, a Bevezetés, Irodalmi áttekintés, Módszertan, Elemzés, Eredmények, Konklúzió, Ajánlások. (Az utolsó 3 néha összevonásra kerül 2, nagyon ritkán 1 fejezetbe.)
Az irodalmi áttekintés mellett a módszertant, és az eredmények/konklúzió részt is tele kell tűzdelni. Az általános az, hogy "átlagosan" minden 70 szóra jut egy hivatkozás, a teljes referencialista pedig legalább 70, de inkább 85-110 elemből áll.
------------------------------------------------------------
A TurnitIn "Similarity" értékéhez, hogy értsd, hogyan működik, egy kis szemléltetés:
Néhány dolgot ki kellett takarjak, mert felismerhető lenne. De mint láthatod, a TurnitIn így biztosítja a riportot. A jobb oldali oszlopban listázza a forrásokat amiket tartalom alapján érzékel. Olyat is amit átírtál, olyat is, amit hivatkozol. Mindegyiknél megadja, hogy internetes forrásban talált tartalmi egyezést, publikációban, könyvben, más szakdolgozatokban (ki kellett satíroznom, de a 6-os és 7-es számú forrásnál még látható is, hogy melyik egyetemre adták be azt a forrást eredetileg), vagy akármilyen más forrásban.
Ennél a dokumentumnál, példának az 5-ös számú forrásra kattintottam. Nem csak megnevezi az eredetét, de ha rákattintunk a felugró doboz jobb felső sarkában lévő "nyitott könyv" gombra, akkor azonnal át is visz a forrás oldalára, legyen az Wiley, Sage, Taylor&Francis, ScienceDirect, PubMed, akármi.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!