A magyar felsőoktatásban, miért nem engedik az ilyen "puskázást"?

Ezért is ér olyan sokat a magyar diploma (még).

És ha egyszer kihúzzák azt a k.rva dugót és lefolyik minden a világ seggén és internet nélkül maradsz, akkor mihez kezdesz?

Anélkül, hogy a kelleténél jobban belemennénk az oktatáselméletbe, a tudásnak vannak különböző szintjei: emlékezés, megértés, alkalmazás… stb. A különböző szintű tudást pedig más és más módon tudod számon kérni. Ha arra vagy kíváncsi, hogy tudja-e a definíciókat, akkor rövid kifejtős vagy teszt jellegű feladatokat adsz, ha pedig arra, hogy az adott tudást tudja-e alkalmazni a gyakorlatban, akkor egy projektfeladatot, vagy az általad is említett ún. „open-book” jellegű vizsgát.

Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csupán más fajta tudást tudsz vele mérni. Mivel a magyar felsőoktatásban elsősorban a lexikális tudás átadása dominál, ha az alkalmazásig eljutunk, az már a ritka kivételek közé tartozik, a legtöbbször az emlékezésre és a megértésre épülnek mind a tantervek, mind a számonkérések. A tudás ezen szintjein nem tudsz ilyen jellegű számonkérést hatékonyan használni. Ha már „feljebb” lépünk ezen a skálán (amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk csak Bloom taxonomynak), az alkotás szintjéig, ott már lehet, de egyrészt ehhez az kell, hogy maga a tananyag is alkalmazkodjon ehhez (tehát ne az legyen, hogy te egész félévben mondjuk csak elméletet adsz le az órádon, majd a vizsga az lesz, hogy önállóan el kell készíteni egy komplex feladatot), másrészt annál a pontnál neked biztosra kell tudnod, hogy a diákok nagyobb hányada már magabiztosan elsajátította a tudás „alacsonyabb” szintjeit – amire gyakran nincs se idő, se lehetőség.

Ez jól hangzik elméletben, a gyakorlat viszont ennél siralmasabb: ahhoz, hogy te egyetemen oktass, semmilyen oktatásmódszertani képzésen nem kell részt venned (a legtöbb helyen legalábbis). A legtöbb oktató úgy tanít és vizsgáztat, ahogy ő tanult és vizsgázott. Nincs bennük semmi tudatosság, ösztönösen csinálják jól vagy rosszul. Ez pedig új dolog lenne, nem is értik, mire jó, és nincs se idejük, se igényük arra, hogy megértsék, ha a jól bevált tételhúzós szóbeli vizsgával is teljesítik a vizsgáztatási kötelezettségüket.

Van egy olyan mondás, hogy puskázni is csak az tud jól, aki már képben van az anyaggal. Kell egy alap, hogy egyáltalán átlásd az egészt, hogy képes legyél értelmezni és kiszűrni a lényeget, stb.

Egy google kereséssel is ugyanez a helyzet. Ha nincs meg az alapvető tudásod a témában, honnan tudod hogy nem valami áltudományos baromságra gugliztál épp rá?

Na a felsőoktatás lényege gyakorlarilag pont az, hogy ezeket az alapvető ismereteket megszerezd.

Orvosin kívül támogatnám, töltelék tárgyaknál főleg.

Pl én a definíciók/törvények/fogalmak bemagolását hülyeségnek tartom

A fontosabb tárgyaknál viszont az lenne a baj, hogy nem lenne becsületesség, hogy valamit foglalkoznának az anyaggal a diákok...

Gépészmérnöknek tanulok. Volt ahova magunknak írhattunk, valahol adtak képletes lapot, valahol meg semmit se lehetett használni. Volt olyan óra (programozás) ahol a gyakvez megmondta hogy azt használunk amit szeretnénk.

Magunknak írni képletes lapot jó volt, mert tényleg sokat tanulsz ahogy írod, és kb hétről hétre más dolgot vettünk, más képletekkel, nekem pl 2 oldal a4-es lapon 3mm margóval és 10-es betű mérettel megtelt, pedig csak "alap" összefüggések/képletek voltak rajta, persze amit gyakran használsz arra emlékszel, de van amit gyakorlaton használsz egyszer, meg vizsgán is ötévente 1x jön elő. Érdemes megjegyezni, hogy az emberek ~harmadának így se lett meg a tárgy, viszont így lehet olyan feladatokat adni ahol tényleg gondolkodni kell, és nem csak egy képletbe behelyettesítés az egész.

Ahol adnak ott is általában jó volt, bár én inkább írtam volna magamnak.

Viszont volt olyan tárgyam amin ha a 2db zhn lehetett volna egy fél oldalas "puskám" akkor az garantált ötös lett volna. Mondjuk ilyen tárgyaknál szerintem el kéne gondolkodni azon hogy van e értelme így tanítani ahogy csinálják, és nem kéne e a tananyagon/számonkéréseken változtatni.

Amit gyakran használsz úgy is megjegyzed, ami meg zh után nem kell azt úgy is elfelejted. Lehet jönni azzal hogy jajj mi van ha elmegy az internet/áram, de korunkba ezek annyira fontos részei a munkavégzésnek (főleg az egyetemet megkövetelő munkáknál) hogyha ezek nincsenek dolgozni se lehet, akár tudja az ember fejből a dolgokat, akár nem. Könyvek meg továbbra is léteznek.