Szakdolgozatnál ha a forrásom is hivatkozik valakire, akkor melyiket kell forrásként megjelölni?

Ilyen általános frázispuffogtatások (ember egyedül->magányos->depressziós) kapcsán mindegy kit jelölsz meg, igazából kereshetsz egy random APA cikket is.

Akkor nem lesz mindegy, amikor már valami konkrétumról van szó, de hogy abban segítsünk, tudni kellene az adott konkrétumot amit írsz, a forrásodat, illetve hogy mi a harmadik eredeti forrás.

#5/Kérdező:

Akkor mégegyszer.

1. Ne példát írj, hanem a ténylegeset.

2. A lényeg maradt ki, hogy Te mit írsz az eredetihez képest.

De ha ennyire nem akarod leírni, mert olyan világmegváltó titok a szakdogát, hogy még az APS is a te kis magyar irományodat akarja lopkodni, akkor megpróbálom én is példákkal tisztázni:

Először is betűjelezzünk az egyszerűség kedvéért.

N - "Nagy", a te saját forrásod.

K - "Kovács", akire a forrásod hivatkozik, ő végezte a fő kutatást amit N felhasznált.

B - "Balogh", akinek az infóját szintén felhasználta N, a K-tól származó infók mellé.

Amit meg kell értened, hogy adott információt hivatkozunk. Ne használj 1 forrást komplett bekezdésre, vagy 4-5 mondatra. Maximum 2 mondat legyen. Általánosan, átlagban, kb. minden 70 szóra legalább 1 forrás az elvárt. Egy 35 szavas mondat akadémiai írásban pedig még csak nem is számít olyan hosszúnak.

1. verzió: N hozzáadott információját használod, a mondatod megértéséhez és bizonyításához elég N1 információ, akkor elég N megjelölése.

2. verzió: N hozzáadott információját használod, a mondatod megértéséhez és bizonyításához elég N0 információ, akkor elég N megjelölése.

3. verzió: N hozzáadott információját nem használod, viszont a mondatod bizonyításához mind K, mind B szükséges, akkor is elég N megjelölése.

4. verzió: N hozzáadott információját nem használod, a mondatod bizonyításához pedig elég B információja akár K kutatása nélkül is, akkor inkább B megjelölése.

5. verzió: N hozzáadott információját nem használod, B sem szükséges a mondatod bizonyításához, viszont K kutatása alátámasztja a mondatod, akkor inkább K megjelölése.

6. verzió: N hozzáadott információját nem használod, viszont B megállapításai K-ról szükségesek a bizonyításhoz, akkor B megjelölése elegendő.

7. verzió: Ha N saját információit használod ami nem K-n vagy B-n alapszik, de a te mondatodhoz viszont szükséges K vagy B információja is, akkor alakítsd át a mondatod és jelöld meg mind N-t, mind K-t vagy B-t.

Ha igazából csak K vagy B információira van szükséged, nem használsz semmit N SAJÁT MAGÁTÓL HOZZÁADOTT információiból, akkor rossz a forrásod, N-t teljesen vedd ki a képletből és csak K-t és/vagy B-t használj.

#4 voltam.

Így már érthetőbb (igazából kezdhetted volna ezzel is).

Kicsi off: Az APS egyébként az Association of Psychological Science. Az APA mögött a 2. legnagyobb pszichológia-tudományos társaság.

Back ON:

Akkor egyelőre még ne foglalkozz vele, mert nincs minden helyzetre fix helyes megoldás. Én csak 7 verziót írtam le, hogy mi befolyásolhatja, hogy melyikre kell hivatkozni, de ez még nem is az összes lehetőség.

Attól fogg függeni, hogy az adott információhoz amit te hozzáraksz, melyik írás szükséges hogy alátámasztott legyen, illetve ezek milyen mértékben, milyen kapcsolatban vannak a te általad leírt információval.

Tehát azt, hogy az elsődleges, másodlagos, harmadlagos, vagy bázis forrást kell megjelölni, arra nincs általánosan helyes válasz, csak és kizárólag az adott, konkrét mondat/eset jelenlétében lehet megmondani.