Melyik egyetemi alapképzési szak mellett lehet főállásban dolgozni?

Attól függ milyen szakról van szó, illetve hogy hogyan, miként tudod összerakni az órarendet. Általában az első évesek órarendje elégé kötött a legtöbb egyetemen. Másodévtól meg attól függ hogy tudod össze rakni az órarendet.

Elvileg elképzelhető, de erősen szak függő is, hogy mennyire megvalósítható.

Általában ahol nagyon sok a képzésen belüli gyakorlat ott nehéz megoldani,vagy ha nehéz képzés. Általánosagban orvosi, jogi, mérnöki, egeszségügyi szakok mellett elég nehéz, szinte lehetetlen megoldani, úgyhogy ne menjen a tanulás rovására.

A gazdasági, egyes bölcsész szakok, informatika, társadalom tudomány, könnyebb megoldani a munkát.

Persze ez egyénfüggő is valaki jobban betudja osztani az idejét és a tanulást valaki pedig kevésbé. Vizsgaidőszak mindenféleképpen huzosabb folyamatos munka mellett, főleg ha nem a kettesre-hármasra hajtasz.

Sok függ az órarend összerakástól is, első évben általában kötöttebb, a felső években attól függ hogy tudod összerakni. Sajnos sokaknak elég hézagosra sikerül. Főleg, ha van olyan tárgy amit ismételni kell.

Nekem sosem kellett ismételten félvennem semmilyen tárgyat, még is az volt a szerencsém, hogy rugalmas időben tudtam dolgozni, mert ha rugalmatlan lett volna a munka idő biztos hogy valamilyen szinten a tanulás rovására ment volna.

Szia!

Én két volt gimis osztálytársamról tudok, akik tudtak 20 órában nappali képzés mellett dolgozni. Egyikük közösségszervezés, a másik szociálpedagógia szakra ment.

(A 7. válaszolónak csak annyit mondanék, hogy próbálja ki nyugodtan, hogy átmegy-e az első féléves gyógypedes pszichológia és anatómia tárgyakon úgy, hogy mellette dolgozik. Tudom, manapság divat lett minden hasonló szakot büfészaknak, meg "semmit nem érőnek" beállítani, de a gyógyped pl. egyáltalán nem könnyű szak, főleg az ELTE-n.)

Kérdező, bocsi a megjegyzésért, de nem akarom, hogy bárki tévútra vigyen. Olyanokról legalábbis biztosan tudok, akik gyp. nappaliról levelezőre mentek át, mert nem tudtak még részidőben sem dolgozni.

Kérdező, az van, hogy a mi tapasztalatunk nem biztos, hogy segít.

Mert egyrészt a tanulásra fordítandó idő és energia nagyban függ attól, mennyire érdekel, amit tanulsz, és befolyásolja az is, ha abban dolgozol, amit tanulsz.

Mert nekem simán belefért a 40 óra a kórházban, mikor gyógytornásznak tanultam nappalin, simán lenyomtam éjszakai műszakok mellett, de ugye bőven volt alapom, nem kellett belehalni a tanulásba. Ráadásul ezt akartam, ami azért plusz motiváció, és helyben lakom, dolgozom, itt a fősuli az út túloldalán kb.

ha te egy aldiban vagy pénztáros és el akarsz menni mentőtisztnek nappalira, nem fog menni...

Erre így nehéz nehéz válaszolni, mert egyénfüggő, munka, munkahely függő, környezetfügő, egyetem függő.

Jómagam gazdaságinformatikus (BGE), én nagyon rugalmas időbeosztásba dolgoztam távmunka. Projektszerű feladatokban vettem részt, átlag napi 4-5 órát dolgoztam, de volt mikor többet néha éjszakába nyúlt és volt hogy egy-egy projektnél hétvége oda veszett nagyrészt.

Masodévtől kezdve csináltam volt előképzettségem OKJ+tanúsítvány és plusz valamennyi releváns szakmai tapasztalat.

Nem én kerestem munkát, hanem engem kerestek meg munka kapcsán,mert a cég ahol gyakorkatoztam még az egyetem előtt engem ajánlott nekik. Elvállatam mert úgy voltam vele ha mást nem szakmai tapasztalatnak jó lesz.

Nagyon jól tudták, hogy egyetemre járok. Ehhez teljes mértékben próbálták alkalmazkodni Ezt beszéltük meg maradok nappali és ha kell atkérem magam levelezőre, az egyetem is tudott róla, hogy mi a helyzet.

Két és fél hónapig ment még a nappali dolog tiszta idegbeteg voltam mert a munkában is teljesíteni szerettem volna és az egyetemen se elegedtem meg a 2-3.

Végül levelezőn fojtatttam és nem bántam meg ott folytattam érdemben, ahogy nappalin abbahagytam.

Munkaidő maradt rugalmas tudtam tanulni, és nem bántam meg mert releváns tapasztalat szereztem.

Legtöbb esetben azt vettem észre, hogy folyamatos rendszeres munkavégzés, főleg rugalmatlan munkaidővel előbb utóbb a tanulás rovására megy persze valakinek elég a 2-3,illetve sok munkahelyen nincsenek arra tekintettel, hogy még tanul.

Persze valaki jobban bírta, de azok általában csak alkalom szerű munkát vállaltak pl. hétvégén, vagy hétköznap délután, de ez se minden nap. Megjegyzem még ő nekik se volt feltételen egyszerű mindig.

Akik komolyabb munkát vagy Munkaidő vállalnak azok általában vagy átkérik magukat levelező tagozat, vagy az egyetem rovására megy, vagy ki is esnek onann.

Összességében nagyon szervezés függő is a dolog.