Mi a véleményetek a magyar orvosi egyetemekről?

A szegedi orvosi képzésről első kézből, míg a SOTE-ról másodkézből tudok nyilatkozni. Szeged szerintem egy kellemes egyetemváros, bőven van lehetőség kikapcsolódni, szórakozni, ugyanakkor nincs az az iszonyatos tumultus, mint Budapesten. Az egyetem épületei pedig könnyen megközelíthetőek gyalogosan is, s közel is épültek egymáshoz, ezért nem megy az idő még azzal is, hogy eljuss az egyik előadás helyszínéről a másikra.

A közösség pedig en bloc összetartó, a felsőbbévesek nagyon segítőkészek, s szinte úgy működik az orvosi kar, mint egy nagy család. SOTE-s barátaim viszont gyakorta panaszkodnak arra, hogy megy a fúrás egymás háta mögött, magányosak, személytelen az egyetemi közeg. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a SOTE-n lehetetlen igazi kapcsolatokat kialakítani vagy hogy itt Szegeden nincsenek vernivaló gyökerek, viszont elmondható, hogy általánosságban az előbb leírt tendenciák jellemzőbbek.

Az oktatás színvonala pedig egyáltalán nem gyengébb, mint Pesten, Pécsett vagy Debrecenben, egyszerűen csak máshogy nehéz.

Konkrét példával élve, Szegeden első év végén orvosi kémiából kell szigorlatot tenni, a SOTE-n pedig makroszkópos anatómiából. Nekünk másodév I. szemeszterében van anatómia szigorlat, makroszkópos anatómiából és szövettanból, nincs különvéve, mint a SOTE-n. Másodév végén élettanból és biokémiából kell szigorlatot tenni, a harmadév pedig tömény szívás, mert lehozták negyedévről a farmakológia szigorlatot, így abban az évben négy szigorlatot kell teljesíteni (kórélettan, pathológia, mikrobiológia, farmakológia); sokan meg is csúsznak. SOTE-n harmadévtől blokkos rendszerben folyik tovább az oktatás, Szegeden az ötödév végéig hagyományos vizsgaidőszakok vannak. Tehát úgy hoznám meg a helyedben a döntést, hogy egyrészt melyik orvosi egyetem curriculumát érzed közelebb magadhoz, másrészt pedig, hogy melyik városban tudnál élni minimum hat évet.

A kollégiumokról pedig csak annyit, hogy a szegedi orvosinak kettő kari kollégiuma van, az Apáthy és a Jancsó. Mindegyik a belvárosban van, közel az egyetem épületeihez, a Jancsóban közös zuhanyzók vannak, az Apáthyban külön fürdőszoba tartozik a szobákhoz. Mindkettő jó a maga módján, a közösségre egyik helyen sem lehet panasz, bár inkább az Apáthyról tudok nyilatkozni. Szorgalmi időszakban természetesen szoktunk bulizni (általában egy héten egyszer, csütörtökön), a többi napon viszont kuss van. Vizsgaidőszakban meg pláne. Itt az emberek 99%-a orvosira, fogorvosira jár, ebből következik, hogy egyrészt nem ér rá az emberek többsége minden egyes nap partizni, másrészt meg senki nem akar kicseszni a másikkal, mert tudjuk, hogy még a szorgalmi időszak is sokszor elég húzós. Tehát ha kari kollégiumba jössz, a tanulásban nemhogy nem fognak akadályozni, hanem éppen ellenkezőleg, segíteni fognak.

Sok sikert a felvételihez, akárhová mész is végül, remélem, megtalálod a számításaid! <3

12-es abban meg tudsz erősíteni vagy cáfolni, hogy a SOTE-n mennyire toxikusak néha a tanárok?

Én másodkézből folyton azt hallom, hogy szóbeliken megy a "hogy akarsz így orvos lenni", "minek jöttél ide", "még ezt sem tudod" beszólogatások, előadásokra első években megy úgy jönnek be a tanárok, hogy "szép számmal itt vannak, jövőre a negyede fog már csak idejárni" és hasonlók...

Nem tudom tudom elhinni, hogy ez igaz lenne, de amúgy meg miért hazudna erről bárki is...

Szia! Én most fogom befejezni az első évemet Szegeden, szóval csak erről az évről tudok mesélni. Egyáltalán nem bántam meg, hogy idejöttem, úgy érzem, nagyon jó a közeg és a légkör. Személy szerint soha nem járok bulizni (vagy ha nem is "soha", de talán egész évben két vagy három táncolós csoporttalin voltam, igazi buliban nem), szimplán nem az én világom meg választott kikapcsolódási módom, de az ismerőseim mind nagyon jókat nyilatkoztak a lehetőségekről.

Ami valószínűleg neked is a leglényegesebb, a tanulás: szerintem iszonyatosan jó arcok a felsőbbévesek, idén rengeteg segítséget kaptam tőlük és az évfolyamtársaimtól is. Ha minden jól megy, mindkét félévben bőven négy egész feletti átlagom lesz így, és ez nélkülük biztosan nem sikerült volna. Ezenkívül folyamatosan tartottuk is a lelket egymásban, mert sokszor nagyon megviselő a képzés, még ha szeretjük is csinálni, úgyhogy nagyon jó volt, hogy van kire támaszkodni. Nincs személyes SOTE-ra járó ismerősöm, szóval ez csak másodkézből való infó, de azt hallottam a többiektől, ott sokkal jobban megy a "suck it up and deal with by yourself" attitűd, mint itt.

A tanári kar elég vegyes, bár szerintem még a "szemét" tanárok többsége sem a vérre megy, nekem nagyon sokszor olyanok segítettek vagy magyaráztak el dolgokat, akiktől egyébként mindenki félt. Azt láttam, hogyha látják, hogy küzdesz, próbálkozol meg érdeklődsz, akkor ők is mindent megtesznek, hogy segítsenek ebben. Meg persze vannak buta/értelmetlen tárgyak is, de azok minden képzésen.

Magát a várost én személy szerint imádom, nem szegedi vagyok, hanem albis, de mindent meg lehet találni, amire csak az embernek szüksége van, van egy csomó lehetőség különféle helyeken (könyvtár, kávézó stb.) tanulni is.