Melyik könyvet vennétek be a gimnáziumi oktatásba?

Én egy normális statisztikakönyvet vennék be, nagyon hiányzik.

A másik pedig Arisztotelész: Politika. Nagyon jó írás.

Sokkal több kortárs irodalmat, de választható lenne. Mondjuk egy negyedévben van öt kötelező, itt lenne egy húsztételes lista, amiről kivalaszt ötöt magának. Több női író könyve. És ami nekem nagyon hiányzott az irodalomórákról, írni nem tanultunk. Rajzórán van gyakorlat és van művészettörténet, de irodalomórán csak elemzéseket meg effeléket tanultunk. Se egy stílisgyakorlat vagy kreatívírás gyakorlat.

Illetve azt tapasztaltam, nagyon sok idő nem is volt egy könyvre, nagyon átbeszélni nem is lehetett, a tanár eldarálta az elemzést, azt kellett megtanulni, de olyan nem volt, hogy például a saját gondolatainkat oszthattuk volna meg.

"Sokkal több kortárs irodalmat, de választható lenne. Mondjuk egy negyedévben van öt kötelező"

Tényleg van negyedévente öt kötelező?

"itt lenne egy húsztételes lista, amiről kivalaszt ötöt magának"

Szóval negyedévente 20 kortárs közül 5 kortársat?

Vagy az 5 kortárs mellett hány nem kortárs lenne? És mindez tényleg negyedévente? Vagy hogy kell ezt elképzelni?

"Több női író könyve."

Nem az számít, hogy nő-e az író vagy férfi, hanem hogy mit írt.

"jó lenne, ha választhatóak lennének a kötelezők ... Nyilván pl Homérosz mellett nem lehet mondjuk egy kortársat olvasni"

Én sokkal könnyebben el tudom képzelni, hogy néhány órán Homérosz a téma, aztán néhány órán valami kortárs, mint azt, hogy néhány órán "az a téma, amit mindenki szabadon választott magának". Azt hogy? Hogy lehet megbeszélni, számonkérni, meg egyáltalán?

Jelenleg is van némi szabad választási lehetőség, de inkább a tanár számára, nem a diák számára.

Homérosz mellé mehetne valami modern feldolgozás.

Egyébként jól megragadtátok a lényeget. Nem emlékszem, mennyi kötelező volt negyedévente, random példa volt, húsz éve voltam középiskolás. És nem, úgy, hogy kortárs ókori irodalom vegyesen, hanem az adott korszak kötelezői vagy ajánlott olvasmányai közül. A női szerző meg azért fontos, mert például mi egyről sem tanultunk.

"Ilyen nem lehetséges, mert időrendi sorrendben haladunk"

Ez az egyik legegyszerűbben megváltoztatható dolog szerintem. És értelme is lenne. Mint a nyelvkönyvekben: egy kis jelen idő, egy kis múlt, egy kis jövő - aztán a következő kötetben megint jelen, de már mélyebben, megint múlt, de már mélyebben, megint jövő, de már mélyebben, a harmadik kötetben megint ugyanezek, csak még több mindent megtud róla az ember, még nagyobb szókinccsel az egész, stb. Lehet, hogy több tantárgyat is érdemes lenne így átvariálni.

Meseország mindenkié xDDDDDD

🤢🤮 A végén úgyis be fogják hozni 🤢🤮