Milyen trükkel veszed rá magad a beadandó írásra, amikor már a hátad közepére nem hiányzik?

#1

Látszik, hogy mindenki más. Engem meg mindig ez frusztrált le. Én pont fordítva működtem, akkor tudtam rávenni magam a tanulásra a leghatékonyabban, amikor meg tudtam magam győzni arról, hogy semmi tétje nincs. Nincs más dolgom, mint mindent beleadni, de van tervem minden esetre, a csúszásra is. (Pl. kevés tárgyam lesz és tudok mellette dolgozni valahol.)

Bár engem feldobott, amit tanultam, nagyon el tudtam benne mélyülni és pont az adminisztratív, meg lelki zsarolás oldala hozott le mindig.

"Ha ezt nem csinálod meg, akkor csúszni fogsz és az egész nyamvadt kis életed tönkremegy. És amúgy is, csak viszi a pénzt, amit csinálsz, ha végzettség nélkül elhelyezkedtél volna valahol, már rég annyit keresnél, mint amennyit 2 év tapasztalat után fogsz. És még a család alapítással is késel, mert tanuláson kívül semmi időd nincs semmire." Engem pont az ilyen belső gondolatok bénítottak meg, és amikor sikerült ezekre nem gondolni, akkor 10x annyi erőm volt tanulni, beadandót írni, amit meg alapvetően imádtam.