Mit gondoltok erről a számonkérési módszerről?

Remek módszer! Örülj, hogy jó tanárod van.

Rendszerben gondolkodásra tanít. De voltaképpen ez a tárgy, a terület sajátossága, kikerülhetetlen.

Akit nem így tanítanak pl matematikára, nem tanítják meg a matematikában mindt rendszerben való gondolkozásra, az bebiflázza a képleteket, bizonyításokat, le is vezeti, de amikor kap egy szöveges feladatot, egy “szituációt”, amikor neki kell rájönnie, hogy a tanultak közül melyik megoldóképletet kell alkalmazni, akkor megtorpan, belebukhat. Mert csak lógnak a levegőben a képletek.

Adj hálát, hogy jó tanárod van.

Nem rossz amit leírtál, de nem gondolom úgy hogy ez egy általános, minden területre ktierjedő osztályozási módként életképes lenne. Az informatikai példád teljesen jó, azzal egyetértek.

Viszont amit a fizikáról írtál azzal pont nem. A középiskolai fizikai tanulmányaim alatt (pedig én szakos voltam) jó ha két tucat képletet kellett 4 év alatt összesen megtanulni, és akkor sokat mondtam. Minden mást ebből le tudsz vezetni, ha valóban érted.

Az alapelvvel egyetértek, viszont szerintem írásbeli számonkérésnél nem biztos, hogy célravezető a dolog. Az említett példánál maradva valaki nem írja le, hogy szükség van DNS-szerverre a névfeloldáshoz, mert szerinte ez triviális, a tanár viszont gondolhatja úgy is, hogy ezek szerint a diák nem is tudja, hogy léteznek DNS-szerverek. Szóbelin az ilyesmi kiderül egy visszakérdezéskor, írásbeli esetén viszont születhet ebből a tudásszintnél rosszabb eredmény.

Abban viszont teljesen igazad van, hogy az oktatásnak olyannak kéne lennie, hogy a megértésre koncentráljon. A #1 által említett szöveges feladatok pedig jók lehetnek ennek a mérésére.