Pályamódosítás: ti belevágnátok egy új egyetemi képzésbe nappali szakon?

#10: Lehet, hogy kevésnek tűnik óránként 5 ezer, de jelenleg ez a piaci ár magánórákért, ha tetszik, ha nem. A magán nyelvtanárok is kb. ennyit tudnak elkérni, mert aki többet kér, annak nem lesz tanítványa. A pszichológusok privilegizált helyzetben vannak, mert a számuk túl alacsony a kereslethez képest, s ez felnyomja az árakat. Jelenleg aki egy vidéki városban magánrendelést folytató pszichológust keres, az lehet, hogy egyáltalán nem talál, semmilyen áron.

Hetes vagyok, ez a második kommentem: Azt tegyük hozzá, hogy aki egyéni vállalkozó akar lenni, annak adózás mellett kell engedély, számlaképesség is kell, tehát szerintem a jövedelméből elég sok elmegy a jogi dolgokra annak, aki önállóan akarja végezni a tevékenységét az állami szférán túl vagy amellett. Kell kliens is, és valóban az utazások elvesznek sok időt, energiát. Nővérem fia 2 éves, jár gyógypedagógushoz, és mindenféle eszközöket is használnak, amiket szintén meg kell venni és cipelni is akkor. Ha kocsival megy, az benzinköltség is. Nyilván az sem mindegy, hogy helyileg hol lakik a kérdező. Ha meg valamilyen magánhelyen sikerül elhelyezkedni, ott meg a hely időbeosztásával kell rendelkezni, szervezni, és nekik is fizetni az ottani hely bérléséért is pluszba, az ottani vállalkozásnak is lehetnek további anyagi feltételei, hogy őt ott alkalmazzák, amennyiben nem csak helybérletről van szó, hanem valamilyen centrum részeként akar dolgozni. Én mondjuk mindent csak budapesti viszonylatban ismerek, de nekem már érettségi felkészítésnél ismerőseim óránként 5000 Ft felett fizettek a nyelvórákért, hát még a különleges nyelvek esetén, de nekem gimnáziumban helyben matek korrepetálás volt 5500-6000 Ft, már nem tudom. Ez 2016-ban volt, azóta nem tudom hogy változott ez a dolog, de nővérem a fia fejlesztéséért (és még csak nem is a drága belvárosi helyeken) kiad DSZIT tornára (lehet nem így írják) havonta negyvenezret, a logopédusnak hetente nyolcezret. És vannak nála problémásabb gyerekek is, akik sűrűbben járnak. Ez persze budapesti viszonylat, ott is a külvárosiasabb árfolyam jelenleg. Belvárosban szerettek volna helyet, de ott annyira tele volt minden, hogy még várólistára sem tudtak felkerülni. De a magánba be kell jutni és bent is kell tudni maradni, mindemellett az említett adózás és egyéb nem tudom mennyit von le ténylegesen a jövedelméből. Az viszont biztos, hogy egyre több a problémás gyerek, és jobban szűrik is őket, mint mondjuk 10+ éve.

#12: Én egy szóval sem mondtam, hogy az óránként 5 ezer jó fizetés. Egyszerűen csak konstatáltam a helyzetet, hogy ez az az ár, amit jelenleg el lehet kérni egy egyéni óráért. Nekem van gyógypedagógus ismerősöm, aki egy iskolában főállásban, heti 22 órában egyéni fejlesztést végez, s mellette van még négy magántanítványa heti 1-1 órában, óráként 5 ezerért. Ez azt jelenti, hogy heti 26 órát tud tisztességesen ellátni, ami átlag napi 5 órát jelent. Nagyjából ez a maximum munkamennyiség, amit egy pedagógus kiégés nélkül el tud végezni. Aki főállású magánpraxist folytat pszichológusként, az is nagyjából napi 4-5 pácienst szokott vállalni. A különbség csupán az, hogy egy pszichológus 10-12 ezret el tud kérni egy óráért. Ez nem jó vagy rossz, egyszerűen csak ez a helyzet, ilyenek a piaci árak, s ez ellen nem sokat lehet tenni. Nyilván akinek ez az ár nem éri meg, az elhagyja a pályát.

#15: Az a konduktor sem volt túl tisztességes, mert olyat ajánlott, amiről maga is tudta, hogy viszonylag keveset ér. Sajnos vannak, akik így visszaélnek azzal, hogy a Pető-módszerről az emberek keveset tudnak. A konduktív fejlesztés nem arról szól, hogy heti néhány órát foglalkozunk a mozgássérült gyerekkel, mert az édeskevés. A Pető-módszer csak ennél lényegesen intenzívebben, elsősorban intézeti keretek között, legalább napi 3-4 óra egyéni és csoportos mozgásfejlesztéssel nyújt jelentős eredményeket. Itthon a Pető Intézetben és külföldön is a konduktív fejlesztő intézetekben így, ilyen intenzíven csinálják. Ahol ez nem megoldható, ott gyorstalpaló kurzusokon betanítják a szülőket a gyerekek otthoni fejlesztésére, bár ez nyilván egy kompromisszum és nem ideális. A konduktív fejlesztést teljesen magán úton, szakember által végzett egyéni fejlesztéssel csak a leggazdagabbak tudják megfizetni, itthon is és külföldön is. Ha valaki ugyanis egy mozgássérült gyerek fejlesztését magán konduktorral akarja megoldani, akkor gyakorlatilag arra van szükség, hogy fölvegye főállásba a gyerek mellé. Nekem egy konduktor ismerősöm is így volt fogalkoztatva egy tehetős család által. Egész nap vele volt, míg a szülők dolgoztak. Aki nem dúsgazdag, és a Pető-módszer által a legjobbat akarja kihozni a mozgássérült gyerekéből, annak intézeti ellátást kell választania, itthon a Pető Intézetben is és külföldön is.