Hogyan értessem meg egyik ismerősömmel, hogy a bölcsésztudományoknak is van értelme?

#5

Az, hogy mindenki számára ellenőrizhető egzakt dolog, hogy 3*3=9, ha valaki mást mond, az hibázik.

Az meg hogy vajon a költő mire metaforált vagy mire nem, esetleg csak be volt rúgva, annak a fejtegetése nem rendelkezik hasonló alátámasztással, mint a 3*3. Ezért nem annyira egzakt.

8 próbállak meggyőzni.

Ahogyan mondjuk az autó formatervezők sem a levegőből akasztják le a tudományukat, hanem több tucat tudomány (matek, fizika, anyagtudomány, kémia, design stb. stb.) adódik össze benne -- ugyanígy van ez a kultúrával is.

Mire egy mozifilmből Harry Potter lesz, addigra

- Régészek kiástak egy nagy csomó leletet a Közel-Keleten

- Nyelvészek megfejtettek, megértettek egy csomó ókori nyelvet, nyelvkönyveket és nyelvtanokat írtak

- Filológusok feldolgoztak több ezer oldal ókori nyelvű szöveget, elemezték, összefoglalták, erről könyveket írtak, publikációkat tartottak

- ... az eredményeiket felhasználták vallástörténészek, antropológusok, filológusok, hadtörténészek, történészek stb. és ebből könyveket írtak, előadásokat tartottak stb.

- ... és ezeket egyetemi oktatók tanulmányozták és a tudásukat az egyetemen továbbadták, pl. J. K. Rowlingnak, aki klasszika-filológiát (görög-latint) tanult az Exeter Egyetemen.

- És ő meg megírta a Harry Pottert.

- Innen kezdve persze ment a könyvkiadókhoz, ahol szintén bölcsészek értékelték, majd munkálkodtak a kéziraton, hogy abból kiadvány legyen

- A könyvek könyvtárakba és könyvkiadókhoz kerültek, ahol az általad lenézett informatikus könyvtáros szakosok kezelték, katalogizálták stb. több millió más könyvvel egyetemben

- A könyvet utána iskolában tanították diákoknak -- tanárok, akiket az egyetemen megintcsak történészek, vallástörténészek stb. tanítottak, akik megintcsak filológusoktól, nyelvészektől stb. tanultak

Hogy ebből hogyan lett Netflix film, hogy ott kik dolgoztak az ötleten, a szövegkönyven, a produkció más részein, és hogy ők hol és mit tanultak az egyetemen stb. ezt rád bízom. (Odaáig hogy pl. egy történelmi film látványtervezője, hadászati szakértője stb. mind egyetemen tanulta ugyanezeket.)

Amint látod amikor hazamész a teremfoci után egy sörrel, és bekapcsolod a Netflixet, akkor hirtelen egyszerre fogyasztod több millió mihaszna bölcsész könnyed tudását.

#12

Értem, hogy néhány bölcsésznek bejön az élet és hasznosat tesznek, de ez nagyon kevésnek adatik meg.

Könyvet meg bárki írhat, nem kell ahoz bölcsésznek lenni, mint ahogy forgatókönyvet is.

Mint már mondtam, az ilyen emberekből sokkal kevesebb kellene. Néhány tolmács, egy nagyon kevés elhivatott történész, egy kevéske magyar szakot végzett aki talán ír valami szórakoztatót és a többiből is esetleg.

16. "Általános tévhit, hogy bölcsészettel lehetsz filmrendező, kulturális kurátor meg újságíró. [...] Bármilyen végzettséggel űzheted őket, de igazából még végzettség sem kell hozzá."

Ezek szerint neked közöd nincs a médiához. Nekem viszont van, saját tévésorozatom volt 50+ résszel, emiatt imdb profilom is van mint sorozatszerzőnek. Az országban alig egypár ember van, aki képes lett volna a sorozatomat szakmailag és irodalmi színvonalban is utánam csinálni – bár a sorozat már jó régi, még mind a mai napig kapok megkereséseket a filmem miatt... állandó szerző vagyok egy újságban, amelynek a főszerkesztője úgy keresett meg, hogy látta a filmemet a tévében, megvárta a végén a stáblistát, hogy ki írta ezt a jó kis filmet, és megkeresett, hogy írjak az újságjába is...

... ha már a germán népeket emlegeted: nem, nem tudna más a germán népekről filmsorozatot készíteni, csak a téma kutatója. Ez nem úgy megy, ahogyan te elképzeled, hogy a "kapcsolati hálódat" mozgósítod, és ezek után csak úgy random írsz egy Vikingek sorozatot... Komoly kutatók írják ezeket, évtizedes kutatói múlttal.

Azzal egyetértek, hogy a legtöbb bölcsésznek persze ez nem adatik meg, főleg nem tömegszakokon (magyar, töri stb.). De itt jön az, hogy nem csak a munkahely érdekében tanul az ember, hanem azért is, hogy művelt legyen. Telefonálgatni meg emailezgetni egy munkahelyen lehet bármilyen diplomával, mondjuk egy projekt menedzsernek felesleges gazdálkodás és menedzsment szakot végezni, bőven jó a hettitológus is. Ismerek konkrétan régész-hettitológus végzettségű HR-est.

Inkább az ellenkező irányba mennék el, jobban támogatnám a kultúrát. Érdekes, a kommunistáknak még ment ez, a felcsúti ramszesznek már csak a foci megy, persze nem mintha a feri többet értene a kultúrához. Katasztrófa ami ebben az országban megy.

Utolsó, hasonlót én is tapasztaltam. A tanszékvezető rábeszélt, hogy maradjak ott mesterképzésen, ahol egy nyelvi szak alapképzését is végeztem, mert műfordítással szerettem volna foglalkozni, és ő azt ígérte, hogy segíteni fognak nekem a tanárok a kapcsolati hálójuk, stb. révén...vagy, ha nem is ígérte meg konkrétan, de erre célzott.

Ebből az valósult meg, hogy maradtam mesterképzésen, de nem volt sok értelme, és a tanárok sem segítettek igazából semmiben az elhelyezkedés terén. A mesterképzést 4-en kezdtük el, 3-an fejeztük be, bár nem egyszerre. Mind cégeknél dolgozunk, bár én előtte fordítóként is dolgoztam.

Én nem bántam meg, hogy bölcsészkaron tanultam, mert bizonyos szempontból sokat hozzám tett, és szükség is lenne bölcsészekre, csak, amíg tényleg sokan protekcióval kerülnek be jó állásokra, másokat nem nagyon hagynak bizonyítani. Én azóta más területen is tanulok, és mellette dolgozom.