Melyik volt az a pillanat, momentum, történés, esemény vagy híradás, ami megrengette a magyar közoktatásba vetett hiteteket?

Részemről, amikor gimnáziumba kezdtem járni, a legelső tanévben elkezdtünk angol nyelvet tanulni idegen nyelvként. A tanár is egészen elfogadható volt, jól tanított, valamint kaptunk egy normális tankönyvet, ami hasonló volt a többi tantárgy tankönyveihez. Átlagos nyelvkönyv volt, nem színes, 3 vagy 4 színű, olcsó de jó kiadvány. Minden olvasmány, vagy lecke végén megtalálható volt a szószedet, az addig ismeretlen szavak listája azok jelentésével, valamint az adott leckében újdonságnak számító nyelvtani elemek is ismertetésre kerültek, világos magyarázatokkal, példákkal. A könyv legvégén dalok és mondókák is helyet kaptak benne, amiből megismerhettük a brit kultúrát, és jórészt az olvasmányok a leckék is arról szóltak.

Ezt követő második tanévben viszont a tanár nyugdíjba ment, és új tanárt kaptunk. Valamint új tankönyvet, ami már színes volt. Ámde nem volt benne egy szó sem magyarul. Sem szószedet, amiből az adott lecke új, addig ismeretlen szavainak jelentése kiderült volna, sem a nyelvtani jelenségek nem kerültek benne ismertetésre. Ugyanakkor tartalmazott feladatokat a leckék végén, amiket természetesen az említett hiányosságok miatt nem tudtunk rendszerint megoldani, hiszen homályban maradtak az azok megoldásához szükséges tudáselemek. Tartozott hozzá munkafüzet is, még több feladattal, arra ugyanez volt jellemző: nem volt mi alapján megoldani, csak találgatásokba bocsátkozhatott az, akinek nem volt otthon idősebb testvére, aki már tanult angolt. Az új tankönyv szép volt, nagy formátumú, fényes, színes, ámde önálló tanulásra nem volt alkalmas. Nem értettem miért ezt a tankönyvet javasolta számunkra a tanárnő. Talán anyagi érdekeltsége állhatott fenn, hasonlóan mint az orvosok és az orvoslátogatók esetén.

Nekem sajnos ekkor rendült meg a hitem a magyar oktatásban, annak rendszerében, felfoghatatan volt számomra, hogyan történhet ilyen, miért változtatnak a jól bevált tankönyvön, ami helyett ugyan küllemre egy szebb, színesebb érkezett, ámde tanulás céljára egyáltalán nem volt megfelelő. A benne lévő olvasmányok pedig egy bugyuta brit agglegény, egy könyvtáros fiú történetét dolgozták fel leckéről leckére, aki sehogyan sem tudott barátnőre szert tenni még a könyvtáros kisasszonyok köreiből sem. Mondanom sem kell, az új tanár sem volt már olyan szuper, mint az előző idős gentleman, legalább az előző tankönyv, illetve annak az adott tanévre vonatkozó aktuális része megmaradhatott volna, hogy abból otthon normálisan lehetett volna tanulni az angolt.