Nagyon félek a továbbtanulástól és nem tudom mitévő legyek?
Végzős vagyok. Egész jó tanuló, de lusta, és nem mondanám magam kifejezetten okosnak. Általános iskolában rengeteg ambícióm volt, azt hittem okos vagyok és érett, én fogom megváltani a világot, de gimi során folyton ment le egyre az önbizalmam, folyton kételkedtem magamban, nem is lettek olyan jó eredményeim, mint anno.
Az a baj, hogy tudom milyen tárgyakból vagyok jó, de attól félek, bármibe fogok, bukás lesz a vége. Hiába vagyok én a legokosabb fakton, úgy érzem, kevés a tudásom ahhoz, hogy emeltezzek (amit fogok, mert a többi tárgyból kb reménytelen).
Egyetemen attól félek, nem bírnak majd elviselni a szobatársaim, mert idegesíteni/untatni fogom őket. Albérletre nincs pénze a családomnak, se nekem, és nem is biztos, hogy szívesen élnék egyedül/idegennel. Bejárni meg nem tudom honnan kéne, mert 3 laki lennék, és döntenem kéne, hogy mikor hova menjek haza a 3 opció(apa, anya, nagyszülők (mi jelenlegi házunk) közül. Félek, hogy amit választok, nem fogom szeretni, nem leszek vele boldog, senki nem fog szeretni és anyáék nyakán maradok, sosem leszek önálló.
Már azon is gondolkodtam, hogy halasztanom kéne 1-2 évet, de a tervem, hogy mit csinálnék középsuli és egyetem közt, a Covid miatt elúszott. Hetente többször is sírok emiatt, hogy nem tudok dönteni, és minden nap ezzel kelek, ezzel fekszem, itt is folyton azt látom, hogy tanulással kapcsolatos kérdések sórjáznak és pánikolok ettől.
Ha valaki érzett így, ő mit csinált?
A nem megyek egyetemre soha, az nem opció számomra, nincs szakmám és távol szeretnék lenni a szüleimtől elfoglalni magam, és barátokat szerezni, csak mi van, ha mindenkinél rosszabb vagyok a társaim közül? Illetve apám is egy kudarcként gondolná rám, hisz bátyám sokat keres, öcsém nagyon ambíciózus, nővérem továbbtanult (rá is bukásként tekint, hisz nem a diplomáját használja), nem szeretném úgy végezni, mint ő, hogy lenézzenek.










Az a baj, hogy hiába tudom elméletben, hogy egy kedves, értékes, értelmes gondolatokkal rendelkező, gondoskodó természetű egyén vagyok, mindig kételkedem magamban és sose érzem magam elég jónak.
Tudom, hogy földrajzból és angolból jó vagyok (majdnem mindig 5-ös, gyakran színjeles) voltam ezekből a tárgyakból, szeretem is őket. Ugyanakkor úgy érzem, sose vagyok elég jó. Hiába érem el az egyik legjobb érdemenyeket, hiába válaszolok nagyrészt jól, minden hiba után önhibáztatni kezdek és úgy érzem, nem megy. Bármit teszek, és hiszem, hogy jó vagyok, hiába mondják 100-an, hogy menni fog, 1 ellenvélemény és az egész önbizalmam ahogy van, kétellyé válik.
Alapvetően tanár szerettem volna lenni, mert szeretem a gyerekeket, szeretek magyarázni, a tudásom jóra használni, de félek, hogy megérzik a labilis önbizalmam és megtalálják a gyengepontjaimat. Más munkát mind kilőttem, mert az irodai ücsörgést unom, a geológussággal járó ásatásoktól rosszul vagyok, a geográfiához meg hülye vagyok matekból. Fordító/tolmács egész szívesen lennék még talán, de csak 1 idegen nyelven tudok normálisan. Meg a csillagászat is nagyon erdekel, de annyira rossz voltam fizikából, hogy anno, míg volt, ha 3-ast kaptam, szó szerint ugrálva mentem a dogámért, majd a helyemre.
Barátaim középiskolában voltak (igaz, nem sokan), de azért, mert általános iskolában mindenki elhagyott. Itt attól félek, hogy mind máshová megyünk (más városba) és ők nem lesznek, kezdhetem megint elölről és mi lesz, ha csak én leszek egyedül, de mindenkinek lesz valaki, akit már ismer, ezért nem fognak befogadni.
Egyébként stewardess szerettem volna lenni, megfelelőek a súly és magasság követelményeknek, tudok úszni, nincsenek tetkóim meg piercingem, extrém hajam és mindenki itthon bátorított, de így, hogy nem repked szinte senki, nem igazán lenne szükség pont rám, aki jelenleg még semmit nem tud erről a munkáról.





Köszönöm szépen!
Még egy kérdés... ugye nem fogok éhen halni ezzel a fizetéssel? Mondjuk úgy tervezem, míg nincs senkim, addig, ha nem jön valami hatalmas lehetőség, ami miatt költöznöm kéne, addig 2-3 lakk lennék, így a keresett pénzem nagyrészt megmaradna. Viszont 30-65-ig életben tudom magam tartani tanári fizuból?





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!