Hogyan vannak a vizsgák és a jegyek a főiskolákon, egyetemeken?

Többféleképpen osztályoznak a tanárok.

Van amelyiknél a szorgalmi időszakban zh-t, zh-kat kell írni. Ezekre természetesen kapsz jegyet. A tanár dönti el, hogy melyik jegy mennyit számít, és kijön egy megajánlott jegy. Ez ha 4v5 elfogadhatod, ha rosszabb, akkor vizsgázol (írásban vagy szóban, a tanártól függ). Előfordul, hogy zh-k+vizsga is kötelező.

Van amiből csak vizsgázni kell írásban és/vagy szóban, szintén a tanártól függ.

Van olyan is, hogy írásban van egy beugró a szóbelire, és a szóbelire kapsz csak jegyet.

Van, hogy házidolgozoatot kell írni, és az is beleszámít a jegybe.

Biztos van olyan amit kihagytam, a tanár dönti el, hogy milyen osztályozási módszert alkalmaz, mit vesz figyelembe.

Ott kezdeném, hogy kétfajta óra van: szeminárium és előadás. A szeminárium olyasmi tanóra, mint amilyen a gimnáziumban is volt, rendszeresen részt kell venni rajta, és lényegében a tanár dönti el, mi alapján osztályoz a félév végén. Van, amelyik több dolgozatot írat a félév során, és azok átlaga alapján osztályoz, más csak a félév végén írat egyet, vagy házidolgozat készítését kéri.

Az előadásokon egyedül a tanár beszél, egyszerre többszáz diák is hallgathatja, de a diákok aktívan nem vesznek részt. Nagyon sok suliban nem is kötelező a látogatásuk, a lényeg, hogy valahonnan megtanuld az anyagot, amit leadtak (megadott könyvekből, esetleg elkéred fénymásolni olyanok jegyzetelését, akik bejártak). Az előadások anyagát kérik számon a vizsgákon, ezek mindig a vizsgaidőszakban vannak. Szemináriumokat kizárólag a szorgalmi időszak alatt tartanak, az utolsó órán osztályoznak. Utána a vizsgaidőszakban már csak a vizsgák vannak. A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, az anyag jellegétől, illetve a tanszék méretétől függően. Ha túl sok ember jár egy szakra, nagy eséllyel íratnak inkább viszgatesztet, mert azt sablonnal néhány óra alatt ki lehet javítani.

Főiskolánként más és más a rendszer, de általában úgy van, h vannak előadások és gyakorlatok ( laborok). Előadásokon nem kötelező a részvétel, de egyes tanárok csinálhatnak katalógust és esetleg plusz pontokat kaphatnak, a rendszeresen jelenlévők. Tanára válogatja. Nálunk volt olyan, h megajánlott jegyet kapott az a néhány lelkes diák, aki az amúgy elvetemült időpontban tartott előadáson mindig megjelent, és soha nem volt katalógus előtte.

Gyakorlatokon pedig nálunk pl. úgy volt, h a gyakszik 1/3-áról lehetett hiányozni ha ezt meghaladtad buktad a tárgyat. Legtöbbször 12 gyakorlat van egy félévben így ez 4 alkalom. Laboroknál lehet olyan kikötés, h minden részt kell venni és az elmaradtakat pótolni kell.

Egyébként minden felsőoktatási intézménynek van Tanulmányi és Vizsgaszabályzata ( TVSZ) ebben részletesen le van írva mi merre hány méter.

A szorgalmi időszakban nincsennek jegyek, pontokat lehet szerezni, a szorgalmi időszak végén aláírás van ( ill. most már vizsgára bocsájtás feltétele a hivatalos neve). Az kap aláírást, aki teljesíti a vizsgára bocsájtás feltételeit, ill. na nem vizsgás a tárgy akkor a tantárgy teljesítésének feltételeit. Ezt az oktató az indexedben ( ez olyasmi mint középsuliban az ellenőrző) aláírásával igazolja, ill. a gépi rendszerbe is berögzíti ( ETR vagy Neptun sulitól függően).

Náuln pl. úgy zajlott a dolog, h a maximálisan elérhető pontszám 100 volt. A jegyek pedig:

0-50 1

51-60 2

61-75 3

76-85 4

86 felett 5

Pontokat lehet szerezni pl. ZH-n, esetleg tanárfüggően egyéb módokon pl. kiselőadással órai munkával, házi feladatok megoldásával stb.

A legtöbb tárgyból egy ZH van és egy pótZH, ahol a sikertelen ZH-t lehet újra megírni esetleg, aki az előzőt nem tudta megírni az pótolhatja ( van olyan tárgy, ahol kötelező az elsőt is megírni ahhoz, h pótra mehess). Mikor felveszel egy tantárgyat akkor el kell olvasni a tantárgykiírást amit az oktatónak kötelező kihírdetni és azt egy diáknak aláírásával is igazolni kell, h megtörtént. Nálunk ez mindig így volt. Ebben a tárgykiirásban minden rögzítve van a ZH írás időpontja és a pontszerzések is.

Ha nem vizsgás a tárgy hanem gyakjegyes, akkor a szorgalmi időszak végére ki kell derülnie, h mennyi pontod van és elég-e a ketteshez ha nem akkor a tárgyat újra fel kell venned amennyiben kötelező tárgyról van szó.

Ha vizsgás a tárgy akkor is tárgyfüggő, h mikor mehetsz vizsgázni. Ha feltételei vannak akkor azt teljesítened kell ( pl. bizonyos pontszám elérése a szorgalmi időszak közben lévő számonkéréseken), ha nincs semmi akkor automatikusan kapod az aláírást. A vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő. Írásbeli vizsgánál gyakorlatilag egy ZH-t írsz, ha teljesíted a szükséges minimumot átmentél, az indexbe a tanár beírja a jegyet és kész. Szóbelin pedig a tanár szóban fog tőled kérdezni és neked szóban kell válaszolni. Általában van előre elkészített tételsor, amit kiad a tanár és neked abból kell egyet húzni és azt kifejteni.

Előfordulhat ,h a szóbeli vizsga előtt van írásbeli ún. beúgró rész is, ekkor csak az mehet szóbelizni, aki a beugrón teljesíti a minimumkövetelményeket, tanár és tárgyfüggő de előfordulhat az is, h aki jó eredményt ér el a beugrón az felmentést kap a szóbeli alól.

Szintén lehetséges, h a szorgalmi időszakban megajánlott jegyet lehet szerezni egy vizsgás tárgyból. Ennek is lehetnek feltételei, általában azok kaphatnak, akik kiemelkedően jól teljesítenek a számonkéréseken. Ilyenkor nem kell vizsgázni, hanem a tanár ajánl neked egy jegyet és amennyiben te ezt elfogadod úgy ez vizsgajegynek fog számítani. Ideális esetben már a félév közepén megszerezhető ilyenkor amit később leadnak azt nem kell megtanulnod, hiszen már megvan a jegyed.

A jegyek természetesen ugyanúgy 1-5-ig vannak mint a középsuliban, ma már kreditrendszer van, a diplomához szükséges bizonyos számű kredit minden tárgynak más kreditértéke van, de teljesíted megkapod érte a kreditet. Lehetnek kikötések, h pl. a egy félévben minimum mennyit kell szerezned, h bentmaradj a fősulin netán állami képzésben maradj vagy, h mennyi ösztöndíjat kapsz.

Apropó ösztöndíj. Ezt általában egy kredtindex alapján határozzák meg. Ez úgy néz ki, h (megszerzett kreditjeidszáma x a jegyeid átlaga)/30 (nálunk 30 kredit/félév volt a norma így lehetett 3 év alatt 180 kreditet elérni).