Gyomorgörcs, lehangoltság, szinte már depresszió, mióta gimis lettem. Valami tipp?
Kis bevezető magamról,
-Én inkább a társaságkerülő fiú vagyok, inkább ha épp van 1-2 barátommal beszélgetem de már az sincs nagyon.
-Sokan mondták már nagyon, hogy sokkal érettebb vagyok a koromnál és hogy ez még hasznomra fog válni,De! Én egyenlőre nagyon nem így látom , általános iskolában,nagyon jó osztályom volt imádtam őket.Felvételim egész jól sikerült, felvettek abba az iskolába amibe vágytam. 2Hét után át"kellett" iratkoznom mert nem birtam ki,mindenki utált mert ők 99%ba ismerték egymást, és ok nélkül is engem bullyztak mindenért.Így hát, visszajöttem abba az iskolába ahol voltam ált.ba, most nyelvi előkészitőn vagyok.Pár osztálytársam maradt itt, velük szoktam beszélgetni ha szoktam. Itt jön az a rész hogy tényleg kezdem belátni hogy "éretebb" vagyok a korosztályomnál de én ezt nem áldásnak hanem átoknak látom, ugyanis tényleg nem nekem való ez a korosztály, nem tudom hogy tudnám leírni, vágyom rá egyszer csak tudnék én is nevetni a sok hülyeségen amit csinálnak, de nem tudok, sokkal komolyabb hangvételű ember vagyok igy egesz fiatalon is. Probaltam ellazulni, nem foglalkozni semmivel csak magammal de az se volt a legjobb ötlet,mert rájöttem némi társaságra van szükségem. Én a karantént nagyobb pozítívként éltem meg, mert egyentalán nem vagyok az az ember aki eljárkálna ide,oda szeretek sokszor magamba lenni.Tanulással sosem volt gondom ezelőtt, könnyen ment, és rendszeresen 8.osztályig majdnem kitűnő voltam. Idén azonban minden napot egy szenvedésnek élek meg.Mint a tanulásban mint a szociálliságban. Elment az összes motivációm ami eddig volt. Az utolsó 2 hónapban, csak káosz van a fejemben 0-24 pörög az ilyen dolgokon az agyam, már rendesen örülnék neki ha egyszer kiütnének és 1 napig nem emészteném magam ezen, mert tudom ez igy nem lesz jó.
Igazabol nem is várnék konkrét választ a kérdésemre, mert nem tudok egyet megfogalmazni, csak próbáltam összefoglalni ezt a "káoszt".
Előre is nagyon szépen köszönöm ha valami kis tippet tudtok adni bármihez ami könnyíthet a dolgokon.
válasza:Egy praktikus tanácsot tudok adni: kezdj el harcművészeti edzésre járni, vagy ha az nem fekszik neked, akkor terembe erősíteni. Ha ez utóbbi mellett döntenél, akkor (mivel feltételezem, hogy csak 14 éves vagy, ezért nem edzhetsz nagy súlyokkal) vedd meg a Fegyencedzés c. könyvet és kezdd el azt az edzésprogramot csinálni otthon vagy teremben.
De a harcművészeteket igazán ajánlom. Azért is jutott ez eszembe, mivel több olyan srácot is ismertem, mint te, kettő ezek közül nagyon jó barátom is lett, és mind a kettő harcművészetre járt -- történetesen mind a ketten karatézni. Nézz körül, mi van a környékeden, nézd meg az edzéseket és kezdj el járni! Ez segíteni fog a tanulásban is, és a személyiségedhez is valószínűleg passzol majd. Ha tartasz tőle, az hamar elmúlik az első pár edzés után, amikor szépen beleállsz a sorba és tanulgatsz.
Ezen belül, hogy miket ajánlok? Ha van Brazil Jyu Jitsu a környékeden, akkor azt. Ez olyan, mint a birkózás meg a judo keveréke kb. (amúgy a Judo kibővített földharc-származéka), nagyon jó sport. Ha inkább ütnél, akkor valamilyen kesztyűset (box, kick-box, thai box = muay thai, francia box = savate stb.). Ha valamilyen fegyveres, akkor kali/escrima. Nagyon jópofák még az önvédelmi stílusok: aikido, krav maga, defendo is, ezek is elég elterjedtek, bár ezeket inkább box, esetleg kung-fu mellé javaslom. Ha a fentiek nincsenek vagy nem tetszenek, akkor nézz meg egy zen-bu-kan kempo, karate vagy kung-fu edzést is. Esetleg ha van Kelemen-féle Jiu Jitsu, akkor ez is jópofa (ez kb. aikidóból és karatéból összeszedegetett kevert stílus). A ninjutsu (= Bujinkan) meg atom poén. Nézd meg ezeket!
Másik ötletem a stressz-levezetésre, hogy esetleg kezdj el gitározni. Ez is szuper dolog, bár ettől még befordultabb leszel...
Úgy összességében ezeket ajánlom, és addig is amíg kitalálod, addig kezdj el kocogni (futni) reggelente zenével. Kezdd kis időtávval (20 perccel), és növeld fel 40 percig. Megnyugtat, kitisztít.
válasza:Nekem a Judo jutott elsőre eszembe,de mindegy hogy melyik küzdősportról beszélünk... Szimpla magabiztossági problémád van szerintem... :) Nem kell életed végéig nyomni, de segíteni fog...
Pont lefogod szarni, mások problémáit veled... :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!