Szerintetek gáz egyetemről átjárni egy középiskolába szakmai tárgyakat tanulni?
Az egyik helyi középiskolában végeztem elektronika szakon. Nem maradtam utána ott technikumban, hanem jöttem kapásból egyetemre, villamosmérnöki szakra. Jelenleg az 5. félévben vagyok, és konkrétan itt az egyetemen áramkör tervezésről (ez az ami engem leginkább érdekel) egy kukkot sem tanultunk. Kérdeztem egy frissen végzett villamosmérnököt az egyetemről, hogy a következő 2 félév alatt lesz-e ilyen jellegű tárgy, és biztosra vette hogy nem, mert neki se volt, és tervezni se terveztek ilyen jellegű tárgyat beiktatni. Úgyhogy előző félév elején visszamentem a szakközépiskolába, és megkérdeztem az egyik régi tanáromat, hogy mégis hol tanulhatnék ilyet. Azt mondta, hogy menjünk be az egyik órájára, szívesen beenged, ott ilyeneket csinálnak, akkor épp egy kapcsolóüzemű tápegységet tervezgettek. Úgyhogy 3-an szépen be is jártunk egy pár óra erejéig azokra az órákra, amíg át nem álltunk távoktatásra. Azóta ismét van oktatás, úgyhogy újra elkezdtünk bejárni azokra a technikumi órákra.
Szerintetek nem gáz az, hogy ilyen tervezési témában az egyetemen egyetlen egy feladatot sem kapunk, míg technikumban (meg előtte szakközépben is) meg a diákoknak maguktól kell különböző dolgokat tervezniük? Nem az lenne egy mérnöki feladata, hogy tervez és/vagy "mér"? Mert semmi hasonló nincs a tanmenetben 2 gyakorlati órát leszámítva összesen, de azok nulla kihívást jelentettek.
Miért van az hogy a szakközépiskola utolsó évében + a technikumi évben, tehát 2 év alatt jóval több gyakorlatban is hasznosítható tudást lehet megszerezni, mint egyetemen 3,5 év alatt? Én nagyot csalódtam az egyetemben (nem csak a sajátomban, a többiben is, mert van ismerősöm az összes villamosmérnöki szakkal rendelkező magyarországi egyetemen, mindenhol ilyen az oktatás), azt gondoltam hogy tök sok hasznos tudást fogok szerezni, aztán kb. semmivel sem lettem okosabb abban a témában ami érdekel engem.
Sajnos nem vagyok jártas a mérnöki területen, de a fő mezőben szereplő kérdésre az a válaszom, hogy nem gáz.
Más magántanárhoz jár például.
Köszönöm a válaszokat.
#1: Hát azért nem olyan hajszálvékony az a cső. Gyakorlatilag bármilyen villamosmérnöki területet is választok, az ahhoz szükséges, annál használt eszközökben ott vannak az olyan áramkörök, mint amiket én szeretek tervezni. A te hasonlatoddal élve én inkább egy közepes mélységben szelem át az óceánt, közben azon csodálkozva hogy a rendszer miért akar mégis a felszínen tartani.
Kandós vagyok, sima gimnáziumban végeztem, semmi fogalmam nem volt a szakmáról, mikor idekerültem. Mondjuk most sincs túl sok, de harmadévesként elmondhatom azért, hogy bizonyos alapok megvannak. A legtöbbet úgyis munkahelyen, projektekből, vagy hobbiból tanulod. Szerintem.
Megmondom az őszintét, engem tudásban még mindig leköröznek a volt szakközepesek, valaki már gyerekkora óta hobbiszinten foglalkozik az elektronikával stb ...
Én nem. Valószínűleg egy középszerű szakember leszek, de nem zavar. Felvételikor eleve nem voltam teljesen biztos benne, hogy villamosmérnöki karra menjek, vagy egy másik képzésre (most ezt nem írom le)
Mostmár kevésbé kell óráról-órára készülnöm, és úgy látszik, végre felvettek egy gyakornoki pozira. Az interjú során meg is mondták, hogy nem várják el, hogy azonnal tudjak mindent, segíteni fognak, de nyilván alap méréstechnikai dolgok legyenek meg.
Gondolkodom azon, hogy a BSC után elmenjek egy autószerelői (esti) képzésre, vagy levelező járműmérnök msc-re. Mert érdekel...
Sosem leszek ász se a villamos, se a járműves szakmában, mert ezek tipikusan olyan dolgok, amiket már gyerekkorban/legkésőbb szakgimiben el kéne kezdeni, de legalább ennyivel több ismeretem lesz.
Megmondom őszintén, kicsit bánom, hogy gimnáziumba mentem, de 14 évesen még nem voltam benne biztos, hogy mi érdekel, és nem akartam olyan szakmát kitanulni, amit lehet már 16 éves koromra megutálok.
Egyébként az "Áramkörtervezés" tárgy alapján azt feltételezem, hogy Kandós vagy, híradástechnika szakirányon. Ha akarod, beszélhetünk privátban. Bár segíteni nem tudok, én se értek az alapokon kívül egy kukkot sem a szakmához.
Számomra a legjobb tanárok Tóth Zoltán, Molnár Ferenc, Kármán Péter, a digit laboros tanár (nem jut eszembe a neve), a többi tárgy nagy részén a szívatás/lazsálás, vagy a majdtanuldmegmagadtól ésmajdmegleszvalahogyazh volt, igazi TANár kevés van. Bár ez a középiskolákra is igaz általában.
F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!