Hogyan álltok anyukák a gyereketek iskolakezdéséhez? Mit vártok, mire számítottok?

43 éves anyuka vagyok, akit a sors már 3 gyerekkel áldott meg. Van köztük olyan, aki most volt elsős, van 3-os és 5-es is. Nos, ugye volt márciusban a vírus, ami miatt sajnos fel kellett mondanom, hogy foglalkozni tudjak a 3 gyerekemmel. A férjem anyagi helyzetének köszönhetően nem okozott problémát, de más helyzetben igen is nagy gond lett volna ez. Június végén mentem vissza dolgozni remélve, hogy nem lesz többször ilyen digitális oktatás, de most hallom, hogy 132-el nőtt a fertőzöttek száma és többektől hallom, hogy valami 500 ezres juttatás után ( amit nem tudom mire fel van kapnak tanárok, mert a legtöbbjük nem végezten semennyire se a dolgát a vírus alatt) újra bezárják az iskolákat... Imádom a 3 gyermekemet, de nagyon meguntam, hogy márciustól otthoni kistanító letten és másról se szólt az életem csak arról, hogy tanítottam a gyerekeimet, mert még az önálló tanuláshoz kicsik és a legtöbb tanárnő meg csak házi feladatot, meg oldalszámot küldött el. Persze meg tudom tenni, hogy nem dolgozok, de nem szeretném. Kérem hadonló helyzetben lévő szülőket, hogy legyenek szívesek leírni hozzáállásukat ehhez a dologhoz, én nem vonom kétségbe a vírus létezését, se a pusztító hatását, de ez a helyzet akkor is nonszensz...