Miért buzdítják arra a diákokat matematika és fizikaórákon, hogy gondolkodjanak, ha nem lehet a feladatokat gondolkodásból megoldani?

Természetesen, jobb dolgom sincs.

Inkább vitatkozom magammal mint értetlen iskolásokkal akik nem tudnak szöveget értelmezni sem, de nyavajogni tud hogy gondolkodni kell az órán.

Mert ha megszerzed azt a képességet, hogy elképzeld a feladatot, és hogy mi történik, akkor nem csak az ismerős, kész képletbe behelyettesítő feladatokat megoldani, hanem összetettebb feladatokat is. Másrészt maguk a képletek is triviálissá válnak, ha érted a dolgokat, ha kell dolgozat közben replikálni tudod a legtöbbet magadtól (kivéve persze azokat, ahol egy megfigyelt együttható kell a mértékegységek "kijavításához", azt ki kell nézni függvénytáblából).

Persze ennek az iránynak megvan az a világos hátránya, hogy nem kedvez azoknak, akikben nincs meg a motiváció vagy képesség ehhez. Nekik sokkal egyszerűbb mechanikusan megtanítani, hogy milyen "jelekből" kell felismerni, hogy melyik képletbe és melyik számokat hova kell beírni.

Mit értesz az anyag tökéletes tudása alatt, ami nélkül nincs esélyed kitalálni a megoldást?

Másrészt a valóban vannak szándékosan trükkös feladatok, például a korábban említett kötél és lovak esete. Ezek valóban be tudnak csapni elsőre. De ez csak szemfényvesztés, miután egyszer beugrottál és a megoldás után rájöttél, hogy hol tévedtél, többet nem rontod el. Nem csak a megoldást, a gondolatmenetet sem. Ellenben ha mindig csak képletet keresel, akkor ezek a trükkök mindig működni fognak.

Kedves Kérdező!

Igen furcsa matekversenyekre járhattál te, ahol nem kell gondolkozni. Hiszen bár iskolai szinten a matematika lényege valóban az, hogy a megtanult módszereket tudd alkalmazni, hiszen nyilván nem várható el mindenkitől, hogy rá tudjon jönni nehezebb dolgokra magától.

Azonban a versenyeknek éppen az a lényege, hogy gondolkozni kell. Tény hogy ehhez rendelkezni kell alapvető ismeretekkel, de ettől még nem ezeken van a hangsúly.