Miért nem hoznak létre több 4/5 és 6 osztályos Gimnáziumot Magyarországon?

>Hiszen erre van igazából kereslet, nagyon sok a jelentkező.

-Az összefüggés inkább fordított: azért eredményes a képzéstípus, mert szelektál.

Ha mindenkit felvennének, inflálódna a dolog, és máris nem lenne "haladó szintű".

>a szakképzések egyre inkább inflálódnak

-A diplomák is. Pl. az egyetemről frissen kikerülő magyartanárok többnyire nem tudnak helyesen írni, szabatosan fogalmazni. Mikor az informatikatanár másoddiplomámat csináltam, döbbenten vettem tudomásul, hogy az államvizsga tételsorból kivették a quick sort algoritmust, merthogy "túl nehéz".

Amikor én érettségiztem, négyen mentünk felsőoktatásba az osztályból, ma meg szinte minden gimiben érettségizett - de ez nem annyira az embereket teszi okosabbá, inkább az adott végzettséget inflálja el.

Ez lenne a hatosztályos gimikkel is, én el sem indítottam volna őket, pazarló és ahhoz képest értelmetlen a túl korai szelekció (lévén hogy ezeket a 8 osztályos általános iskola 7.-8. osztályával párhuzamosan kell fenntartani, mert azért az ritka, hogy emiatt vonnak össze osztályokat, mert sokan átmennek hatosztályosba). Ezeknek az adóforintoknak sokkal jobb helye lenne máshol az oktatásban, amivel színvonalat lehetne emelni.

Érdekes például, hogy a nyelvi előkészítős osztályok - ahol egy évig nem nagyon számolnak - matematikai kompetenciája ugyanúgy vagy jobban nő, mint az átlag négyéves gimiseké. Szóval a nagy fejlesztő hatás nem annyira az iskoláé, inkább a válogatott diákokban benne lév fejlődési potenciál hatása.

Az egyes válaszoló leírta a lényeget.

Nézd meg a felsőoktatást. A legnépszerűbb alapszak évek óta a gazdálkodási és menedzsment képzés. Ha a felvin megnézed, közel 30 intézményben indítják el a szakot, ma már olyan intézmények is indítják, amiknek az oktatási portfóliójukba abszolút nem illik. Én az SZTE-n végeztem el, ami oké, nem egy Corvinus, de állítom, hogy a még legpesszimistább becsléssel is a 30-as lista 3-5. helyén kellene keresni, és így is olyanok jutottak be, akiknek nemhogy diplomát, érettségit sem szabadott volna kapniuk.

Az első félévben volt egy ún. módszertani alapozó kurzus, ami lényegét tekintve arról szólt, hogy matekból megnézték, tisztában vagyunk-e a középszintű(!) érettségi releváns anyagával (tehát nyilván nem geometriát meg anyámkínját kérdeztek, hanem algebrát, statisztikát... amit később az egyetemen is használunk). Második héten volt egy teszt, aki legalább kettest írt, megvolt a jegye, aki nem, annak gyakorlatilag leadták a középiskolás anyagot még egyszer. És a durva az, hogy az évfolyam majdnem fele nem ment át ezen a teszten. Az SZTE-n, ahol még volt is akkora túljelentkezés, hogy a leggyökerebbeket ne vegyék fel. Most képzeld el, hogy mi megy a sok no-name magánfőiskolán, ahová csak azokat nem veszik fel, akik a 280 pontot se tudják elérni.

Papíron ez a diploma nagyon jó. A gyakorlatban viszont nem az lett, hogy sokkal több ember rendelkezik releváns gazdaságtudományi ismeretekkel, hanem az, hogy sokkal több dilettáns ember rendelkezik olyan papírral, ami szerint rendelkezik gazdaságtudományi ismeretekkel. Hatalmas különbség.

Ezért nem szabad, hogy nagyságrendileg több gimnáziumot létrehozzanak.

Szerintem még a mostaninál is kevesebb gimnáziumi osztályt szabadna indítani. Ugyanis - ahogy a kérdező írta - a szülők inkább oda iratják be a gyerekeiket. Az ok nyilvánvalóan a 20 éve elbaltázott szakképzési rendszerben gyökeredzik (a szakközépiskolában nem volt kötelező szakmából értettségizni?! Ne má!), ami szerencsére úgy 3 évvel ezelőtt megváltozott, és szeptembertől újabb jelentős (szerintem jó irányú) korrekciók lesznek. Aki műszaki (pl. gépész) szakon diplomázott az tudja, hogy a gimiből érkezettek vagy nem voltak képesek megfelelni a követelményeknek és kiestek emiatt (műszaki rajz, szaktárgyak), vagy vért pisiltek. Az ok nyilvánvaló, sosem tanultak ilyen tárgyakat, az egyetemen viszont elvárás volt ez az alap.

Szóval a műszaki szakirányú középiskolai képzésre óriási szükség van, és nem szabadna hagyni hogy a gimnáziumok (a defektes gondolkodásmód miatt) elszipkázzák a jó képességű, tanulni akaró gyerekeket. Ha nem lesz ezen a téren gyökeres változás, akkor óriási baj lesz (már van) a gazdaságban! Nem lehet mindenki marketinges!

Inflálódik a tudás? Igen, minden szakterületen így van ez. Viszont ha a gyerek a középiskolában/egyetemen megtanul tanulni, akkor ezzel semmi gond. Ezt hívják élethosszig tartó tanulási folyamatnak.