Csak szerintem nem egy hű de óriási nehezítés, hogy kelleni fog a nyelvvizsga a felvételihez?

A felháborodás oka az, hogy nem mindenki olyan szerencsés, hogy olyan középiskolába járhasson, ahol elegendően magas szintű a nyelvoktatás a nyelvvizsgához. Sajnos szerintem a középiskolák legalább fele nem üti meg ezt a szintet. Ráadásul egy kisvárosban lehet, hogy csak egy középiskola van, és ha ott valaki egy pocsék nyelvtanárt fogott ki magának, vagy olyan alacsony az osztálytársainak a nyelvtudása, hogy nem haladnak az anyaggal, akkor az egyetlen esélye a felvételihez az marad, ha a szülei kifizetik a magántanárt. Az pedig még vidéken is legalább 3000 Ft/óra, ami heti egy órát véve havi 12-15 ezer. Ezt a rendszeres kiadást egy szegényebb család nem tudja kigazdálkodni magának. De egyébként majdnem pontosan ugyanez a helyzet a kötelező emelt szintű érettségikkel is: a szegényebb családok gyakran szakgimnáziumba iratják a jó képességű gyereküket is, hogy mielőbb biztos szakma legyen a kezében, de ha ott bizonyos tárgyakból alacsony a színvonal, ami igencsak gyakori, akkor magántanár hiányában rettentően nehéz labdába rúgni a fiatalnak egy emelt szintű érettséginél. Ha ehhez a nehézséghez még hozzávesszük az előbb említett nyelvvizsgáét is, akkor látható, hogy ennek a fiatalnak majdnem biztosan el van vágva a további útja az egyetem felé, hiába volna meg hozzá a tehetsége.

Az egész belépési követelmény-emelés amiatt van kitalálva, mert a kormány eltökélte, hogy részlegesen leépíti a magyar felsőoktatást. Mivel azonban egy főiskolát vagy egyetemet egyszerűen egy központi döntéssel bezárni elég népszerűtlen lépés volna, inkább a lassú kiéheztetés strarégiáját követi: ha kevesebb lesz a hallgató, akkor az egyetemek, főiskolák a hallgatónként kapott fejpénz olyan mértékű csökkenését lesznek kénytelenek elszenvedni, amely biztos anyagi ellehetetlenülésükhöz vezet, s egyre-másra fogják, tisztán gazdasági alapon bedobni a törölközőt és felszámolni magukat. (Az oktatók számát egy ponton túl ugyanis az akkreditációs követelmények miatt nem lehet csökkenteni.) A kormány pedig utána moshatja a kezeit, hogy nem rajta múlt. Vannak olyan főiskolák és egyetemi karok már most is, ahol az utóbbi 10 évben kevesebb, mint felére esett a hallgatók száma - ezeken a helyeken a jövőre bevezetendő új követelményekkel pár év alatt gazdaságilag fenntarthatatlanná válik az oktatás. A legfelháborítóbb azonban az, hogy ez az államilag irányított közvetett leépítés csak azért folyik, hogy a GDP kevesebb, mint 1%-át kitevő felsőoktatási kiadásokból lefaragjanak pár tized százalékot. Na ez a garasoskodás tényleg kiveri a biztosítékot, ha azt nézzük, hogy ezért az országos szinten nem túl jelentős pénzért évenként sok ezer szegény és tehetséges fiatalnak lesz elvágva a diploma felé az útja.

12 évig angolt tanultam, általánosban a tanárom úgy tartott órát, hogy nyolcadikban még olyan alapszavaknál jártunk, hogy "brain" "leg" stb. Minden második órán dolgozatot írtunk, de CSAK szódolgozatot, tehát 8 év alatt egyszer sem mentünk bele a nyelvtanba, meg semmibe, ezek helyett azt ordította, hogy ,,Itt mindenki csöves lesz!"...

Aztán gimiben váltani akartam, de csak angolt lehetett választani. :) Ott meg minden órán filmet néztünk magyarul, őszinte leszek, fogalmam sincs, hogy hogy kaptam érettségit angolból.

Jelenleg olyan helyen dolgozom ahol naponta angolul kell beszélnem, mert rengeteg a turista, de csak szavakat tudok, és így kommunikálok, engem angol érettségin átrugdostak, meg is gyűlöltem a nyelvet, soha többé nem fogok egy szót sem tanulni belőle, örülök, hogy megszabadultam tőle!

Más tárgyból nem voltak problémáim, de emiatt az egy szar miatt teljes mértékben elestem az egyetemtől. :)

Köszönöm a kiváló munkáját Stubnerné T. tanárnőnek és Németh J. tanár úrnak!!! <3

A nyelvvel alapvető probléma a hozzáállás. Sokan azt gondolják, van olyan aki megtudja a nyelvet tanulni és van olyan aki nem. Ez igaz, viszont elképesztően kicsi azoknak a száma, akik ténylegesen nem tudnak nyelvet tanulni. Ugyan ez igaz a matekra. A matekot is csak meg kell tanulni, nincs olyan, hogy nem matekos ember, vagy matekos ember, itt is kicsi azok száma akik tényleg nem tudják megtanulni.

Viszont ez nem a diákok hibája. Egy jó tanár megtudná mutatni, hogy lényegében csak meg kell tanulni a matekot/nyelvet.

Erre jó példa a kis uncsitesóm majd nem egész osztálya!!! Dogák előtt, aki akarta, az eljöhetett hozzám hétvégén és elmagyaráztam az egész tz-hez kellő anyagot. Aki ott volt nálam, azok közül senki nem írt egyest. És nem vagyok jó tanár, csak nem b*zi matek nyelven próbáltam megértettni a tizenéves gyerekekkel, hogy mit hogy kell csinálni.

Nyelvet csak egy embernek, a legjobb barátomnak tanítottam és magyaráztam el, mit és hogy csináljon. Nem lett nyelvvizsgája, de bárhova elmegy nyaralni, kérhet angol idegen vezetést, mivel megért mindent.

Szóval a kormánynak igaza van, nem egy nagy kérés. Viszont akik panaszkodnak, azoknak is igaza van, mivel nem kapnak megfelelő oktatást, csak magán órákon, így be vannak határolva a nehezebben tanulók.

Ui:

-El se hinnétek mennyire keveset tanulnak az olyan diákok, akik nem gimibe járnak (mármint otthon maguktól). Magyar, töri, biosz még oké, mert magolós, de ami nem ilyen, ahoz a többség alig nyúl hozzá. És tudjátok miért? Mert sz*rok a tankönyvek!!!!! Nyissatok ki egy matek tankönyvet. Olvashatatlan sz*r az egész, nem diákoknak készült. És ez szomorú. Lehetne diáknyelven is írni.

13-as: Arról nem tehetünk, hogy egyre rosszabb tankönyveket írnak. Most meg ha jól tudom, központi is lett, tehát válogatni sem lehet. Matematikához bátran tudom ajánlani Obádovics J.Gyula: Matematika c. könyvét. Nem mai darab, több évtized generációja készült ebből érettségire. Van új kiadása is. Az általános iskolai szinttől kezdve fokozatosan felépítve bevezető egyetemi szintig minden megtalálható benne.

A mai matematika oktatásnak is az a baja, hogy nem ezt a könyvet használják. Inkább írnak új könyveket rosszabb minőségben, tesztjelleggel, a diák meg szenved. Ez van. A szorgalmasabb diákok viszont beszerzik maguknak a fenti könyvet, és önállóan tudnak belőle tanulni, mert ez egy tantervfüggetlen könyv.

Egész egyszerűen siralmas a hozzáállás a nyelvtanuláshoz. A probléma ott kezdődik, hogy elvárják, hogy a nyelvet a tanár szépen a szájukba rágja, aztán ha nem megy, akkor lehet hivatkozni mindenfélére (itt is előkerültek a kifogások jócskán, a tankönyvektől Borsod megyééig minden), csak a lehetőségeket nem használja ki senki.

Ma már bárki számára elérhető egy szekérderéknyi nyelvkönyv, nyelvtannal foglalkozó szakkönyv, gyakorlófüzet, illetve annyi hanganyag, amennyit nem szégyellnek, illetve az internet tele van különböző ingyenes próbatesztekkel, amiknek van listening része, irományokkal, szakcikkekel bármilyen témában, ami csak az ember eszébe jut.

Ha pedig valaki eljutott egy picit komolyabb szintre, akkor annak redditen, facebookon, stack exchange-en, illetve célappokon a lehetőségek igen széles tárháza áll rendelkezésére, ahol adott esetben anyanyelvi beszélők ingyen, puszta jó szándékból segítenek, adnak magyarázatot (sokszor jobbat mint egy magyar tanár), gyakorlásnak pedig ott van az egész internet, ahol mindenki a kedvére csemegézhet sorozatok, filmek, youtube-videók és különböző írások között. Ma már kb. minden szintre van kifejezetten nekik szánt olvasmány akármelyik könyvesboltban, a szótanulás kérdését megoldotta az Anki, és ha valakinek nagyon nem megy a dolog, akkor ezek után még mindig ott a lehetőség a magántanárhoz, de ahhoz illene az ingyenes, mindenki számára elérhető lehetőségeket kimeríteni előbb.

A nyelvtanulásra csoportok, hobbisták százezrei specializálódtak, ma már kidolgozott, tudományosan alátámasztott metódusokkal, technikákkal olyan nyelveket tanulnak meg tanár nélkül, mint az urdu, az arab vagy a kínai. Lehetőség van anyanyelvi beszélők kiejtéséről mintákat keresni, fel tudod tölteni a saját próbálkozásaid véleményezésre, de ha kicsit keresgélsz valami fórumon vagy appon, 100%, hogy találsz egy segítőkész embert, aki hajlandó beszélgetni veled skype-on, dc-n vagy akárhol. Mindez akkor is igaz, ha egy sokkal kevésbé elterjedtebb, nehezebb nyelvről beszélünk, de könyörgök, az angol nemcsak egyszerű, hanem a világon azt tanulják és tanítják a legtöbben, ergo ahhoz érhető el a legtöbb segédanyag és forrás.