Minden 2 nel tobb atomos molekula hibridizál?

A hibridizáció a kovalens kötés értelmezésére szolgáló elmélet. Ha nincs kovalens kötés, mert ionos a vegyület, akkor nincs értelme sem hibridizációról beszélni. Például ott a kalcium-klorid, 3 atomos (1 Ca + 2 Cl), de nincsenek hibridpályái mert ionos kötés van benne. Ha egy vegyületben csak kovalens kötés van, akkor igen, azokat mind lehet értelmezni hibridizációval, de nem mindig érdemes.

Lehetne persze, többatomosra is és heteronukleárisra is, de épp az a gond hogy az LCAO-MO egy pontatlanabb leírást ad mint a hibridizáció, lásd példának a metánt. 5 atomból áll, heteronukleáris is mert H és C alkotja, de mégis inkább a hibridizáció jó rá, mert ha LCAO-MO-val akarod magyarázni, akkor az egyik kötésének a hossza más kéne legyen mint a többi három, hiszen 1 kötés a szén s-pályájának átlapolásából származik, a másik 3 pedig p-pályákból, ennek ellenére a metán minden kötésszöge egyforma és minden kötés ugyanolyan hosszú, ezért inkább jobb a hibridizációs elmélet, az adja a pontosabb képet.