Mi a különbség a klasszikus és a klasszicista fogalma között?

Klasszikus

Általában a görög-római ókorra vonatkozó, onnan eredő, azzal kapcsolatos, rá jellemző; görög-római, ókori, antik ó-görög, ill. latin.

Klasszikus író: klasszikus kor, mitológia; klasszikus műveltség: az ógörög és a latin nyelv és irodalom, művészet ismeretén, hagyományain alapuló művek.

Klasszikus nyelvek: az ógörög és a latin nyelv; ezek és az ókor egyéb irodalmi nyelvei, mint a szanszkrit, héber.

Az ókori görög és latin művelődés folyamán az akkori irodalomban és művészetben létrehozott, kialakult, keletkezett.

Klasszikus dráma, irodalom, művészet; klasszikus realizmus; klasszikus szobor; klasszikus verselés, versforma: ilyen eredetű időmértékes verselés.

A klasszikus művészet jellemző vonásai: a tipizáló eszményítés, az abszolút szépre, tökéletességre való törekvés, a formák tisztasága és a tartalommal való összhangja, kiegyensúlyozottság, nemes arányok, nyugalom és derű.

Klasszicista

A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század közepéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus. Neve a latin classis szóból ered, melynek jelentése ’osztály’. Olyan művészeti irányzat, amely a múlt, főként az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló eseményeket, szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának.

A 18. században mindenhonnan Rómába sereglettek a művészek, mert meg akarták ismerni az „antik világ”, vagyis az ókori görög és római kultúra fennmaradt emlékeit. Az ókor iránti érdeklődést fokozták a dél-itáliai romvárosokban (Pompeii, Herculaneum) 1748-ban kezdődött ásatások, valamint Johann Joachim Winckelmann porosz régész munkái. Európában az ókori, antik művészetet felelevenítő klasszicista stílus lett a divat. A francia forradalom és I. Napóleon idején teljesen eluralkodott és virágzott ez a stílus.

Habár a klasszicizmus bölcsője Róma volt, a legnagyobb fejlődését mégis Franciaországban élte. Winckelmann esztétikája, melyet a Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról című művében fejtett ki, kimondta, hogy csak egyetlen művészi szépség van, amit már az ókori művészet is elért: a mérték, a szimmetria, a rend és az egyszerűség. Szerinte ez az arányos emberi alakban rejlik. A klasszicisták fennkölt és harmonikus szépségideálja szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával.

A klasszicizmus szellemi hátterét a felvilágosodás korában kialakult polgári kultúra adta, amely természetességre, a jelenségek ésszerű magyarázatára törekedett. Teljes diadalra a francia forradalom segítette, melynek vezetői előtt a görög demokrácia példája lebegett. A mindennapi életben is divatba jött az antik kultúra, a női ruhaviseletben éppúgy, mint a bútorkészítésben. A napóleoni klasszicizmust empire stílusnak is nevezik.