Megtudnátok adni a kérdésekre a választ? Olvasónaplóhoz kéne! SOS!

Ezek alap kérdések, ha elolvastad volna, akkor tudnál rá válaszolni.;)

De akkor olvasd el még egyszer figyelmesen.

1541. a török elfoglalja Budát. Hogyan fogadja az eseményeket Ferdinánd?

1541-ben I. Ferdinánd osztrák császár és magyar király ráküldte Budára az ő vén, totya generálisát, Roggendorfot, míg a török császár maga indult el, hogy feltűzze a félholdas zászlót a magyar királyi palotára. A német szerette volna elfoglalni Budát, a királyné engedte volna is, de a magyar urak nem.

A király Eger védelméhez sem nyújtott segítséget, soha nem érkezett meg a felmentő sereg.

Hogyan alakult Izabella királyné sorsa?

Amíg János Zsigmondot a királynő fiát és az őt kísérő főurakat a szultán fogadta, a törökök megszállták Budát, elfogták Török Bálintot.

Izabella királyné sorsa látszólag nem változott, bálokat rendezett, esküvőket boronált össze, de rab volt. Az ország dolgát már a török szultán intézte.

A törököktől ládaszámra kapta az ajándékot, de hatalma elveszett.

Kisfia, a kis János Zsigmond is rab volt gyakorlatilag, még ha a kisgyermek ezt nem is érezte.

A szultán ugyan azt mondta, hogy a kis János Zsigmondot a fiának, a fiai a testvérüknek tekintik, de ennek gyakorlati jelentősége nem volt.

A királynét Lippára, Erdélybe költöztették. Gyalun töltötte a telet. Ott akarta a királyné Fürjes Ádámhoz akarta feleségül adni Cecey Évát, de a lány megszökött a gyalui havasokon át Gergellyel Mekcsey segítségével. Hunyad várában a vár plébánosa összeeskette őket.

Milyen gondok gyötörték Fráter Györgyöt?

Fráter György (Martunizzi György, György barát) úgy gondolta, hogy csak a török segítségével tudják megmenteni az országot a némettől, ezért akaratlanul, jó szándékkal is a török kezére játszotta Budát és Magyarországot. Abban bízott, hogy a török a barátjuk, ezen véleményében Török Bálinttal össze is különbözött. Tudta, hogy a szultánt ők hívták be a német ellen, ezért mindenképp barátságos volt a szultánnal, nem osztotta Török Bálint később beigazolódott jogos aggodalmát.

Miként változott meg Török Bálint családjának élete?

A török Budára bevonulása előtt Török Bálint várában Szigetváron víg élet folyt. A vár ura török rabokkal harci játékokat játszott, vívott. Boldogan élt a feleségével, Katával, a gyerekekkel, Jancsival és Ferivel. Gyakori vendége volt Zrínyi Miklós, akinek a gyermekek a hadi tudományukat dicsekedték el, ott énekelt Tinódi Lantos Sebestyén is harci dalokat.

A törökök akkor fogták el Török Bálintot, amikor a kis János Zsigmondot a főurak a szultánhoz kísérték. A szultán Török Bálintot magával vitte rabláncon. A család Debrecenbe került.

Török Bálintot Isztambulban a Jedikulába (héttorony) zárták. A felesége harmincezer aranyat küldött, hogy kiszabadítsa, de a kapi aga elsikkasztotta.

Bornemissza, Mekcsey István, Cecey Éva és a fia, Török János ki akarják szabadítani, de nem sikerül, majdnem ők kerülnek bajba. Sárközi nevű cigány segít nekik. Török Bálint megsértette a főmuftit (muszlim vallási elöljáró), ezért kemény vasra verték. Nem lehetett kiszabadítani.

Egy bég megvesztegetésével is ki akarták szabadítani, de ez is kudarcba fulladt.

Török Bálint 1552-ben meghalt, a felesége néhány évvel korábban.

A gyermekei hősiesen harcoltak a törökkel a Dunántúlon.

1552. Eger ostroma. Kik találkoztak hosszú idők után ismét?

Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter (Gergely apósa, a falábú), Kocsis Gáspár Baranyából, Bálint pap, Zoltay István (a király hadából), Pető Gáspár (a király hadából), Mekcsey István, Sárközi cigány. Fügedy János (Erdélyből). Később megérkezett elrabolt gyermekét keresve Bornemissza Gergely felesége is.

Mennyire változott meg a vár belső élete?

Harcoltak és imádkoztak a győzelemért.

Szigorúan takarékoskodtak a puskaporral és az egyéb hadi szerszámokkal.

Aki levelet hozott a töröktől, azt tömlöcbe, kalodába zárták, vagy felakasztották, a leveleket olvasatlanul elégették.

A törökkel senki nem beszélhet, ki sem üvölthet.

Beszélgető csoportosulás a várban nem lehet.

Az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok a két kaptány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek.

Aki a vár megadásáról beszél, a halál fia.

A kocsmárosokat figyelmeztette Dobó, hogy részeg katona nem lehet a várban, a kocsmárost fogja felakasztani.

Hegedűs hadnagy át akarta adni a várat a töröknek, felakasztották.

Kik, honnan, miért érkeztek a várba?

Sokan, mindenfelől. Csak néhányat sorolok fel.

Magyarok (nem sorolom fel az előbbiekben már említetteket):

Felnémetről harminc parasztember Gergely kovács vezetésével, almagyariak, tihamériak, abonyiak.

András diák, egri bíró.

Nagy Lukács egri gyalog-tizedes huszonegy fős csapatával.

Vas Miklós Dobó követe a püspökhöz és a királyhoz.

Bolyky Tamás borsodi ötven puskás hadnagya.

Paksy Jób tiszt, a komáromi kapitány öccse.

Nagy Pál harminc drabanttal Erdőd várából.

József mester (német).

Bakocsai Egerből.

Balogh Balázs Dobó apródja.

Komlósi Antal katona.

Tarjáni Kristóf Dobó apródja.

Varsányi János Dobó kémje és levélhordozója.

Sukán János számtartó.

Cecey Éva a gyermekéért és a férjéért. A gyermekét Jumurdzsák Sopronban rabolta el.

Törökök:

anatóliai Ahmed pasa vezette a sereget.

Szokolovics Mehmed beglerbég

Musztafa bég, Kamber bég, Veli bég.

Jaja-Oglu-Mohamed Jumurdzsák apja, Arszlán bég, a másik fia,

Jumurdzsák („rosszcsont”) a gyűrűt keresi, ami először a paphoz került (ez a pap akarta felrobbantani a szultánt), amulettnek tartja, másik neve Dervis bég. Később Bornemissza Gergelyhez került a gyűrű, ez lett a gyerekrablás oka.

Hasszán (Hajván), aki bízott az amulettekben, de azok a magyar várak térképei voltak. Manda aga lett a későbbi neve.