Megtudnátok nekem oldani a következő fizika feladatokat?

Megtudhatjuk, de attól te még buta maradsz!

Nézz utána a "megtudni" szó jelentésének!

1.

Számítsuk ki először a súrlódási erőt!

F(súrl) = μ * F(nyomó)

A nyomóerő a test súlya. Ezt (a Földön) közelítőleg úgy kapjuk meg, ha a test tömegét 10-zel szorozzuk. A test súlya tehát 200 N, a súrlódási erő 0,2 * 200 N = 40 N. A gyorsításra 100 N - 40 N = 60 N jut.

a)

F = m * a vagyis

a = F / m = 60 N / 20 kg = 3 m/s²

b)

Feltételezzük, hogy a test álló helyzetből indult.

Δv = a * t = 3 m/s² * 4 s = 12 m/s

c)

Ha a test álló helyzetből indult, akkor:

s = Δv / 2 * t = 6 m/s * 4 s = 24 m

2.

A két személy lendülete az ütközés előtt:

0 + 40 kg * 4 m/s = 160 kgm/s

A két személy lendülete az ütközés után:

60 kg * v + 40 kg * v = 100 kg * v

A lendületmegmaradás törvénye a rugalmas és rugalmatlan ütközésekre egyaránt érvényes, tehát:

160 kgm/s = 100 kg * v

v = 1,6 m/s

Elgondolkodtam azon, hogy mostanában hogyan megy itt a problémák javítása.

1: A kérdező felteszi a kérdését - nyelvtani hibákkal és rossz kategóriába.

2: Jelentjük.

3: Nem történik semmi.

4: Beírunk pár dolgot, hogy felébresszük a feleket.

5: Na, erre jó esetben a helyére kerül a kérdés - de a hibákat nem javítják ki benne. Viszont kitörlik azt, amit beírtunk.

Idáig már el is avulhatott a kérdés. Látszik, hogy ez aztán nem hatékony módszer.

Arról nem is beszélve, hogy - mivel kitörölték a válaszokat - a kérdező egyáltalán észreveszi a kategóriaváltást?

Vajon legközelebb hova írja a kérdését?

És a többi ember, aki olvassa, az hova írja?