Két szám szorzatában miért az első tényező a szorzandó, és a második a szorzó?

Történelmi oka van főleg. Így alakult ki, és senki nem fogja átvariálni.

Az, hogy két darab hármast, vagy három darab kettest írsz fel, nem igen számít, nincs rá szabály, hogy hogyan kéne felváltani a szorzást összeadásra. Nekem leginkább az a furcsa, hogy kimondva kétszer három, amiből tényleg a fordított elnevezés lenne logikus következtetés. De ugye, megint mondhatjuk azt, hogy három kétszer.

Legesélyesebb magyarázatnak azt tartom, hogy követték a balról jobbra elvet. Igaz, hogy szorzásnál a sorrend mindegy, de a szövegirány adott írásnál, és mindig a baloldalit írjuk le elsőnek. "Ezzel fogunk csinálni valamit" = szorzandó, "ez csinálja vele azt a valamit" = szorzó.

Esetleg még egy ötlet, aminek a magyar nyelvhez/nyelvtanhoz van köze. Arról mondjuk nincsen fogalmam, hogy más országokban is így van, ahogy a kérdésben írod, hogy az "a" lenne a szorzandó és "b" a szorzó, vagy, hogy egyáltalán van ilyen levezetés.

Szóval mit mondunk, mikor egy szorzást verbálisan közlünk?

"a" szorozva "b"-vel. Vagyis az "a" az, amire a "b" hat valamiképpen. Akárcsak az osztásnál: "a" osztva "b"-vel, ugye az "a" az osztandó és "b" az osztó.

Ez csak egy ötlet volt, könnyen lehet, hogy nem állja meg a helyét a valóság talaján.

Amit leírtam, az a balról-jobbra olvasási irányra vonatkozott.

Alapvetően senkit nem érdekel hogy hívod. Ez egyáltalán nem fontos dolog. Nem is emlékszem, én mikor mondtam már ki ezeket a szavakat, ráadásul ha kell is, tényezőt használunk, pont azért, mert szorzásnál nem számít a sorrend. De ha neked dolgozatban kell megnevezni, akkor mindenképpen használd a hivatalos sorrendet, még ha nem is látod értelmét.

> a*b=c

> Ennél "a" a szorzandó, "b" a szorzó, legalábbis a wikipédia és még sok más oldal szerint.

Pont fordítva. Idézet a Wikipédiáról:

„…amelyet röviden ab-vel szokás megjelölni. A „b” számot, amelyet ezen összeg előállítása végett a-szor tettünk összeadandónak, sokszorozandónak vagy szorzandónak, az „a” számot sokszorozónak vagy szorzónak, az eredményül nyert összeget pedig szorzatnak nevezzük.”

Tehát:

szorzat = szorzó * szorzandó

Miért? Alapvetően így szoktuk kifejezni szóban is. A szorzás művelet sok esetben azonos jellegű dolgokkal végzett művelet. Pl. egy téglalapnál az egyik oldalt szorozzuk a másikkal, mindkettő hosszt jelent, elforgatva 90°-al a téglalapot rögtön megfordul a két szerep. De sokszor meg eltérő jellegeket szorzunk össze. Pl. darabszámot egy halmazzal, egységgel. Pl. 3 darab * (1) pakli gyufa, 4 „darab” * (1) méter. Így szoktuk szóban is kifejezni, három alma, négy méter, és nem úgy, hogy almából három, méterből négy. Az pakli gyufa mennyiségét szorozzuk meg, az pakli a szorzandó, a paklik száma a szorzó, amivel megszorozzuk. Illetve oké, itt alapvetően eltérő jellegeket szorzunk össze, de mégsem, hiszen a szám egy absztrakt, magyarán elvont fogalom, és pont a mennyiségen kívüli tulajdonságokat – pakli színe, alakja, elektromos ellenállása – az, amitől elvonatkoztatunk, ugyanúgy működik a szorzás almával, gyufásdobozzal, méterrúddal, akármivel.

De ennek különösebben mély jelentősége nincs. Nyilván lehet több operandusra is értelmezni a szorzás műveletét: a*b*c, vagy a*b*c*d*e. Itt már úgyis értelmét veszítené a szorzó, szorzandó fogalma, itt már inkább szokták a tényező fogalmát használni.