1. Milyen tényezők és hogyan befolyásolják az olvadás és a forráspontot? 2. Hogyan "működik" a gleccser, a korcsolya és a kuktafazék? 3. Hogyan változik az olvadás-és a forráspont a magashegységekben? 4. Mit jelent a túlhűtött folyadék?

1. Nyomás: minél nagyobb a nyomás, annál nagyobb az op, fp. Van pár kivétel, köztük a jég, amit ha belöksz tuti nyerő vagy: ugyanis jég olvadása során térfogatot veszít, így a nyomás növelése kedvez eme folyamatnak, vagyis a jég olvadáspontja a nyomás növelésével csökken.

2. Kuktában nagyobb a nyomás, mint a légköri, ezért a víz magasabb hőmérsékleten forr, vagyis 100 fok fölött, így hamarabb fő meg az étel. Gelccsert nem tudom. Korcsolyánál a vas és a jég között a súrlódás minimális, ezért siklik könnyedén.

3. Magashegységben kisebb a légköri nyomás: kisebb nyomás kisebb forráspontot eredményez, ezért a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr: egy paprikáskrumpli elkészítése dupla annyi időbe kerülne.

4. Ha lehűtünk egy folyadékot fagyáspontja alá akkor megszilárdul. A túlhűtött folyadék fagyáspontja alatt is folyékony marad. Ez azért valósulhat meg, mert nincs fagyást kiváltó ok. Össze kell állni a molekulák egy részének a fagyás folyamat beindulásához, ezt a képződményt GÓC-nak hívják. Gócképződést elősegíti minden szöszmösz, idegen kristály stb...

Az olvadáspont nyomásfüggésére jó példa a gleccser mozgása. A vastag jégtakaró olyan nagy nyomást fejt ki a az alsó jégrétegre, hogy az megolvad, a gleccser alján víz keletkezik. A megolvadt folyadékrétegen a gleccser lassan a völgybe csúszik.

Miért csúszik a korcsolya a jégen? A jég a súrlódás miatt felmelegszik, megolvad, csúszós réteg jön létre, ezen siklik a korcsolyázó. A másik magyarázat szerint a jég felszíne eleve és mindig csúszós, mert egy nagyon vékony vízréteg van rajta.

"a jég olvadáspontja a nyomás növelésével csökken":

A jég 0 fokon olvad meg, de a gleccser alján a nagy nyomás miatt akár -10 fokon is megolvad.