Irnátok nekem példát? Főnévi igenévre s melléknévi igenévre?

A főnévi igenév a -ni. Erre engedelmeddel nem vagyok hajlandó példát írni. Ja, mégis sikerült egyet, akaratom ellenére. Melléknévi igenév idő szerint előídejű vagyis múlt: -t/-tt: megrágott szendvics, bepólyált gyerek, egyidejű vagyis jelen -ó,-ő: lángoló ház, vizet köpő szobor, beválló vagyis jövő idejű -andó,-endő: a beadandó házi, az elvégzendő feladat. Igéből képezzük, mondatbeli szerepe ugyanaz, mint a melléknévnek, vagyis minőségjelző. Szerintem benne van a könyvedben.

A 'beválló' beálló akart lenni :)