A kőszívű ember fiaihoz szeretném ha pár ember segitene megválaszolni kérdéseket. Mi a véleményetek a kérdésekről?
1. Hogy hívták a pénzügyminisztert? Hogyan jellemzi Jókai?
2. Miért fontos hely a Királyerdő?
3. Mi volt Palvicz titka?
4. Kik használták a titkosirast mi volt a célja?
5. Milyen járvány pusztított akkoriban? 6. Miért kellett Jenőnek vigyáznia Arankára?
7. Milyen funkciója volt a Baradlay-kastélynak a forradalom alatt?
8. Kitől tudta meg Alfonsine hogy Palvicz Ottó meghalt?
9.Miért ment Richárd Pestre? Kivel szállt meg és mi volt az illető foglalkozása?
10. Hogy hívták Palvicz Ottó fiát?
Milyen ismertetőjelet kellett felmutatni az elvitelekor?
11. Hol fordul elő kutya a regényben?
12. Hogy halt meg Mihály a csizmadia?
13. Mi volt Szalmás egykori tisztsége?
14. Hogyan értékelte Ödön a forradalmat?
15. Névcsere megnevezése,kikeresése.
16. Miért jelképes Jenő levele Edmundhoz?
17. Hogyan jött rá Richard hogy Jenő van Ödön helyett a börtönben?
18. Ki a beteg ember?
19. Ismertesd Plankenhorst-végrendeletét.
Köszönöm annak aki segít
Szia !
Sok kérdésre válaszoltam, -tunk már itt a gyakori kérdések rovatban.
Keresd a válaszokat !
2.
A Királyerdőben, a mai Gödöllő mellett volt a híres isaszegi csata, a magyar szabadságharc egyik legfontosabb ütközete. Győztünk az osztrákok ellen.
Itt párbajozott egymással, lóháton, karddal, a két régi ellenfél, Palvicz Ottó, osztrák tiszt, és a magyar huszárok hadnagya, parancsnoka Baradlay Richárd.
Richárd legyőzte /kardjával halálos sebet ejtett a fején/ Palviczot.
Ő is megsebesült, szintén a fején, de nem súlyosan.
Pál úr, tisztiszolgája megmentette az életét.
Richárd testére vetette magát, így a megvadult lovak patái alá kerülve ő halt hősi halált.
"Gazdája" megmenekült.
Itt bízta a haldokló Palvicz Richárdra titkát.
3.
Palvicz Ottó titka:
Plankenhorst Alfonsine és Palvicz egykor szerelmespárt alkottak.
A kapcsolatból egy fiúgyermek született, akinek létét még az apa elől is titokban tartotta az anya, de nem nevelte, nem viselte gondját, eldobta magától.
Nevelőnőre bízta.
Amikor a gyermekről Palvicz tudomást szerzett, keresni kezdte a kis Károlykát, hogy magához vegye.
Erre azonban már nem jutott ideje, a harcokban való részvétele megakadályozta ebben.
Haláltusájában arra kérte Richárdot, hogy kutassa fel, és rangjához méltóan nevelje fel a fiút.
Az ehhez szükséges dokumentumokat és pénzt is átadott.
Richárd lovagias ellenfél volt, ígéretet tett, amelyet be is tartott.
Keresni kezdte, s igen súlyos betegen, nyomorúságos körülmények között megtalálta az egy év körüli fiúcskát.
Magához vette és Edittel együtt sajátjaként felnevelte a félárva Károlykát.
5.
------
Jenőnek azért kellett vigyáznia Arankára, mert férje, a legidősebb Baradlay fiú, Ödön, a szabadságharc katonája volt.
Magas rangú tiszt, kormánybiztos volt, a hadsereg ellátásáért felelt.
A családból csak édesanyjuk, Ödön felesége, Aranka és két kisfia, valamint Jenő tartózkodtak a birtokon.
Richárd is a szabadságharcban teljesített szolgálatot, huszárkapitány volt.
7.
Te számoztad így, a 6. pont jönne/
A kastényt a forradalom és szabadságharc idejére Baradlayné kórháznak rendezte be és a sebesültek rendelkezésére bocsátotta.
A család ezért Nemesdombról a Körös szigetre költözött, ott várták be a harcok végét.
8.
Ha jól emlékszem, Rideghváry Bencétől.
9.
Palvicz Ottó gyermekét keresni.
Ha jól tudom, egy csizmadia mesternél, Mihálynál szállt meg.
10.
Károlykának hívták az eltitkolt gyermeket.
Elsősorban az apa személyazonosságára vonatkozó dokumentumokat, melyeket Palvicz halála előtt átadott Richárdnak.
De volt különös ismertetőjele a kisfiúnak, egy szeder-szerű, alakú folt, a nyakában pedig egy láncon egy medál.
15.
A regény nagy fordulata a végzetes névcsere.
A német nyelvben az Edmund és az Eugen nevet gyakran felcserélték, rosszul fordították.
Ezért következhetett be, hogy a Baradlay Ödönnek szánt levél, amely a Hadbíróságról, Bécsből érkezett a Körös szigetre, mégsem Ödön, hanem Jenő kezébe került, Eugen von Baradlay ugyanis a helyes fordításnak megfelelően ő volt.
Jenő a levelet elolvasva azonnal döntött, nem árulta el a levél tartalmát, utazásának célját sem. Bátyja helyett ő ment Bécsbe, ő vállalta magára Ödön helyett a szabadságharcban való részvételt, s így a kiszabott halálbüntetést is.
Feláldozta magát családjáért, hiszen neki senkije-semmije sem volt, Ödönnek felesége és gyermekei voltak.
18.
Ez számomra nem egyértelmű !
A kérdések vége felé a regény elejére ugranánk ?
Mert egy beteg ember, az idős Baradlay Kazimír, a "kőszívű ember" a válasz erre a kérdésre.
Ő kétszeresen is kőszívű.
Egyrészt a betegsége miatt, mert szívkoszorú-érelmeszesedésben szenvedett és halt is meg. /Hatvan perc/
Másrészt azért is nevezi az író jelképesen kőszívűnek, mert természete, jelleme, a családjához, feleségéhez, fiaihoz való viszonya miatt ez a kifejezés jogosan megilleti őt.
Szívtelen, túlságosan szigorú, az elveihez mindenek felett ragaszkodó, ellentmondást nem tűrő ember volt.
19.
A lényege a végrendeletnek, amely a Bécsben élő két szóba jöhető Plankenhorst örökösre, Alfonsinere és Editre vonatkozik: azé a 300 ezres örökség, aki előbb férjhez megy.
Alfonsine valószínűleg emiatt igyekezett eltitkolni házasságon kívül született gyermekét.
S ezért törekedett arra Plankenhorst Antoinette, az anya és Alfonsine, a lánya, hogy a szegény unokahúg, Edit ne mehessen férjhez vőlegényéhez, Richárdhoz.
Kolostorba zárták, apácaként szinte fogva tartották, hogy megelőzzék házasságát szerelmével, hogy az örökséget Alfonsine kaparinthassa meg.
Ezért hazudott szerelmet Alfonsine Jenőnek, bár még mindig Palviczot szerette.
Jenő feleségül is vette volna, de végül anyja felnyitotta a szemét, s hazavitte magával Magyarországra.
Palvicz meghalt, Alfonsine esélye a házasságra elveszett vele és Jenővel kapcsolatban is.
Edit lett a nyerő, Richárd kegyelmet kapott a bécsi Hadbíróságon, házasságot kötöttek, és hozzájutottak a hagyatékhoz.
Amire fejből tudtam a választ, megírtam, légyszi keresd a többit itt a Házi feladat kérdések rovatban.
Szívesen !
Persze, megtaláltam a 6. kérdést, csak ...
Kiegészítés még a 18. kérdéshez:
Több beteg ember is van még a regényben.
A történet elején Baradlay Ödön is súlyos beteg lett, amikor a farkasok elől menekültek orosz barátjával, és a Dnyeper folyó jegén a halászok által vágott lékbe esett.
Leonin kimentette őt, hetekig ápolta, mire felépült, csak ezután folytathatta útját Magyarországra.
A kis Károlykáról pedig már esett szó, akit Richárd szintén súlyos betegen talált meg egy nyomorúságos árvaházban, és azonnal kórházba vitte.
Valamilyen fertőzés következtében a szemére majdnem megvakult, de nagyon leromlott állapotban volt egyébként is.
A kórházban kikezelték.
Azért írtam, hogy ez a kérdés nem egyértelmű, ha ilyen szűkszavúan fogalmazták, mert nem tudni, melyik beteg emberre vonatkozik.
Én leírtam, akikre emlékszem, hogy betegek voltak.
Szia !
A 18. kérdéshez:
Még egy beteg a regényből, az az asszony, akire
P. Alfonsine gyermekét, Károlykát bízta.
Járványos betegséget kapott el, de mielőtt kórházba került, a kisfiút egy nyomorúságos árvaházban helyezte el.
A kórházban meghalt, az árvaház címét az ágya fölé a falra írta fel, Richárd így találhatott rá a gyermekre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!