Magyarországi nemzetiségek zenéjéről mit lehet írni?

Vujicsics Tihamérnek van egy nagyon jó könyve:

[link]

Ha nincs meg a könyvtárban ahova jársz, könyvtárközi kölcsönzéssel ki tudod venni, mert máshol megvan.

Nagyon lényegre törően és érthetően fogalmaz. Tehát ha meg tudod szerezni, akkor gyorsan átlapozod, és már csak az írásod sebességétől függ, hogy mennyi idő alatt írod meg a dolgozatot.

Nekem sajna most még annyi időm sincs.

Húha... épp mered szemekkel ülök a gép előtt, mert bevillant ,h erről rengeteget tudnék írni ,csak nem tudom hol kezdjem, és hogy csak vázlat legyen... Mivel itt nem szeretnék 1-2 oldalt írni, csak rövid vázlatot, de ahhoz szűrni kell... Kérek pár perc gondolkodási időt...

Na igen, meg nem tudom, többre mennél-e, ha keresnék neked linkeket, de az a helyzet, h nekem kényelmesebb volna kapásból, fejből gépelnem...

Igaz, van 1-2 nép, akik népzenéjéről keveset tudok, eleve nem is nagyon lehet sokat tudnia svábok népzenéjéről, mert a világháború után tiltották nekik a politikusaik a népzenegyűjtés, nehogy nacionalistának látszódjon a dolog.... Szóval német népzene eleve nem nagyon van, ezért arról keveset tudnék írni... a többiről meg... nah, pár perc, végiggondolom, mi lenne jó vázlatnak, aztán keress hozzá még neten, szerintem...

A második vagyok, na, akkor megpróbálom tömören... vázlat, fejből...

Tehát német népzenét hadd passzoljam, kapirgálj kérlek, netről. A többiek:

Bartóktól Vujcsicsig lehetne tanulmányoknak utána nézni, ha tudományos munkánkra konkrétan hivatkozni szeretnél, valamint idézni belőlük. Nem tudom, ez nálatok elvárás-e.

Halmos Béla lányát ismerem futólag, Halmos Béla szintén jelentős népdalgyűjtő, a fent említett kettő mellett.

Kezdjük Bartókkal:

igen, ő a környékbeli népeknél, és itt élő kisebbségeknél is gyűjtött. Szlovák népzenét például, de végső soron a szlovákok magyarok, akik morvákkal keveredtek, ezért olyan hasonló a magyar dunántúli népzenéhez a szlovákoké.

A szlovákokról említsd meg a fujarát, mert nem sokan használják rajtuk kívül ezt a fúvós hangszert. Egye penész, vettem fáradtságot rákeresni, hogy lásd, fura mód nincs rá magyar wiki, csak angol:

[link]

Megemlítheted pl, hogy a szlovák népdalok között szerepel az "A jó lovas katonának beh jól vagyon dolga" c. magyar népdal is, persze kardoskodnak, hogy az az övüké, csak hát szlovák szöveggel... Nekem énekelték már szlovákok , szóval tény... hogy ellopták tőlünk, vagyis... a szlovákok félig magyar eredetűek, csak hát a politikusaik mossák az agyukat.... Ezt ne feltétlenül írd meg, bár ha lázadni akarsz, vagy nyitott szemléletű az énektanárod, beleírhatod.

A legizgalmasabb: Bartók a bolgár népzenéről.. na erről külön szócikk van sok évtizedes enciklopédiákban is, főleg a bolgár ritmusról, mert egyedülállóan különleges és változatos... folyt.köv!... mindjárt...

BOLGÁROK:

Visszaértem, szóval... eszembe jutott közben, hogy Bartóknak a bolgárok kapcsán találtam korábban netes remek cikkeket. De jobb szeretnék fejből, mert az az én igényeim szerinti gondolatmenet lesz... A szelektálás, ami számomra nehezemre esik most... Nem szívesen hagynék ki lényeges tényezőket...

Nos, a bolgárok kapcsán említs meg a "népiesen szólva" bolgár "ritmusnak" nevezett ütemképlet rendszert. Ezek ugyanis NEM ritmusok, hanem ütemmutatók, és ritka a páros, négy negyedes.

Még a komolyzenészek is a páros ütemeket, ezen belül főleg a 4/4-et szokták meg, mint a legtöbb ember az utóbbi évszázadokban (mivel sajnos a zenei aszimmetria kihalóban van), erről Bartók is szomorúak számol be. Rádióbarát zenék között nem is nagyon találni mást, szóval talán érted, miről beszélek.

A bolgár félig trák, félig török eredetű nép, enyhe szláv keveredéssel.

A népzenéjük -főleg az 500 évnyi török hódoltság miatt- erősen török hatású lett, de annál jóval komplexebb (tudtommal az attól korábbi évszázadokban félig-meddig hasonló jellegű volt), főleg az ütemmutatóik miatt, melyek szinte mindig páratlan számúak, és többnyire gyors tempójúak, pl

7+11/16 (hét plusz tizenegy tizenhatod)

Hogy értsd, miről írt Bartók, egy zenei példa, melyben VÁLTOZÓ ütemképletek hallhatóak (néptánccal együtt láthatod),

először 7/16 (hét tizenhatodos), majd átvált 3/16-ba, utána 11+7/16, és 7/16-odal fejeződik be ez az alig több, mint kettő perces részlet:

http://www.youtube.com/watch?v=kXFj7CB-Vo4&NR=1

Táncaik szenvedélyesek, virtuóz lépésekből állnak, hevesek mégis fegyelmezettek, pörgősek, aszimmetrikus üteműek. Jóval bonyolultabb, mint a látszólag hasonló ír sztep tánc. (Kizárólag néhány gyermektáncuk, ami 4/4-es.)

Népdalaik viszont lassúak, nagyon érzelmesek, néha középtempósak; egy feldolgozás, de szerencsére viszonylag hiteles, viszonylag autentikus verzió, amit hirtelen találtam:

https://www.youtube.com/watch?v=769cxXx2RbQ

(Glava Li Ta Boli sinomoi)

EGYSZERRE ÍRTUNK, tehát kérlek, ne feledd azt a hozzászólásomat se, ami így kezdődik:

"A második vagyok, na, akkor megpróbálom tömören... vázlat, fejből..."

Most kb a negyedik hozzászólásom következik, folytatás:

MÉG MINDIG BOLGÁR NÉPZENE:

Bartók megkerülhetetlen, most róla, a bolgárok és oláhok (vlahok, románok) kapcsán.

A magyarországi bolgárok honlapján találtam egyszer, idézem, aztán szemezgess belőle...

RENDKÍVÜL TANULSÁGOS, a mai emberek többsége számára is meglepő zenei vonatkozásokról ír; az akadémikus komolyzenészeknek nagyon nehezen tudta megtanítani a bolgár ritmusokat, holott nyilván képzett zenészek ülnek egy szimfonikus zenekarban... és mégis...:

[link]

"Bartók Béla

Az úgynevezett bolgár ritmus

A régi euróapi műzene nem ismert más ütemeket, mint kettes vagy hármas beosztásúakat, vagyis – mai értékekre transzponálva – 2/4-es, 3/4-es ütemeket, illetve ezek megduplázását vagy 8-adokká gyorsítását. Nem emlékszem ugyan, de lehetséges, hogy futólag és burkoltan fellépett átmenetileg egy-egy más beosztású ütem is, de annyi bizonyos, hogy ütemelőjegyzésben nem szerepel más ütemfajta, mint az előbb felsorolt kétféleség. Tudomásom szerint az első példát 5/4-es ütemre Chopinnél találjuk, egy fiatalkori művében, az 1. zongoraszonáta lassú tételében. Valószínűleg a lengyel népi zene hatásának nyomát láthatjuk ebben az akkor merőben szokatlan ütemfajtában. Híres példa Csajkovszky patetikus szimfóniájának egyik tétele: 5/4-es ütem. Elvétve Wagner is használt 5-ös osztású ütemeket, pl. Tristánjának 3. felvonásában. (Figyelemre méltó, hogy itt az 5/4-es ütem tulajdonképpen egy előbbi szimmetrikus ütemű témából keletkezett úgy, hogy az ütem egyik felének ritmusa összesűrűsödött az izgalmasság fokozására.) Ezek az öt-egységű ütemek még aránylag lassú menetűek, úgyhogy megértésük és lejátszásuk semmi különösebb nehézséget nem okoz. Nagyobbrészt kényelmes negyedek az ütemegységek.

A XX. század eleje a kelet-európai népi zene felfedezésének ideje. Ebben a zenében aztán bőven akadtak aszimmetrikus ütemekben menő dallamok, a magyar anyagban épp úgy, mint a tót vagy oláh anyagban.

2 példát mutatok be:

kotta

1. Magyar népdal békésmegyei Vésztőről.

kotta

2. Román kolinda Hunyadmegyéből.

Mindkettőnél úgy érezzük, mintha a 7/8-os ütem rendes 3x2 nyolcados ütemből származnék: az első példában a negyedik nyolcad nyúlt negyeddé, a másodikban a hatodik. A népi hatás iránt fogékony zeneszerzők, pl. Sztravinszky vagy a magyarok, egyre sűrűbben használtak műveikben ilyenféle ritmusú ütemeket, nem kis rémületére a zenekari muzsikusoknak. Sztravinszky már Petruskájában, de még gyakrabban a Sacre du Printemps-ban alkalmaz elég rövid 8-ad egységekből aszimmetrikusan felépített ütemeket; sokszor az ütemfajták váltakozásával keverve szimmetrikus ütemeket aszimmetrikus ütemekkel. Itt már az ütemegység nem negyed, hanem elég gyors nyolcad: kb. 200-tól 250-ig fér belőlük egy percre. Az ismertebb ütemfajták az 5/8, ez rendesen 3+2-re, ritkábban 2+3-ra tagolódik; továbbá a 7/8, rendesen 4+3 tagolásban. De pl előfordulhatnak mindaddig szokatlan tagolású 8/8-os és 9/8-os ütemek: 3+2++-ra tagolódó 8/8, ami természetesen teljesen más ritmust eredményez, mint a vele időben egyenlő 4/4. Épp így a 4+2+3 tagolású 9/8 teljesen elüt a 3-szor 3-as 9/8-adtól.

Bámulatos, mennyire gyámoltalanul fogadtak zenekari muzsikusok még csak nemrégiben is ilyen ritmusokat. A verkliszerűen szimmetrikus ritmusokhoz annyira és végérvényesen hozzászoktak, hogy ezeket a számukra szokatlan és mégis annyira természetes ritmusokat sehogysem tudták felfogni. Frankfurtban egyszer felolvastam a rádióban (ez természetesen 1933 előtt történt, mert 1933 óta a német rádiótól még csak meghívást sem kaptam semmiféle szereplésre), kottapéldáim bemutatását az ottani rádió egészen jó zenekarának néhány tagja vállalta. Többek közt ezt a példát kellett játszaniuk:

kotta

3. 5/8-ban Braul (övtánc) a torontálmegyei Alibunárból; Mm. nyolcad = 200

Sok próbálgatás után is alig tudták lejátszani, mindig 6/8-dá akarták volna átalakítani. (Néhány év múlva vettem észre, hogy annak idején hibás ritmusban jegyeztem le a felvételt, helyesen így szól:

kotta

4. 9/16-ban (2+2+2+3/16). Két hegedűre; Mm. tizenhatod = 360.

_ ! _ ! _

Mi lett volna, ha ebben az alakban kerül szemük elé ez a táncdallam?

Azt mondtam az előbb, hogy ezek természetes ritmusok. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem a zeneszerzők szopták ujjukból kínos fejtörés árán, hanem hogy a falu zenéjében alakultak ezek ki, a legtermészetesebb fejlődés útján. Szóval már ezek a ritmusféleségek is nagy nehézséget jelentettek a tanult zenésznek (no nem is a parasztnak).

De ekkor jöttek a bolgár zenetudósok és egészen meglepő jelenségre mutattak rá.

1913-ban a Bolgár Tudományos Akadémia néprajzi kiadványainak XXVII. kötetében megjelent egy tanulmány Bases Rythmiques de la musique populaire bulgare címen Dobri Hrisztovtól, kottapéldákkal, melyeknek egy része 5/16-os, 7/16-os hármas osztású 8/16-os stb. dallamokat mutat be. Ezeknek tempója nagyon gyors: 1/16 átlag 350-400 Mm. jelzésű. Erről a kiadványról külföldön nem vettek tudomást, talán mert tisztán bolgár nyelvű, vagy mert nem történt megismertetése céljából kellő propaganda; egyszóval teljesen ismeretlen maradt nyugatibb zenészek és kutatók előtt. Tudomásom szerint ebben a kötetben jelentek meg legelőször nyomtatásban ilyen sajátságos ritmusú és ilyen, mindeddig szokatlanul gyors tempójú dallamok.

1927-ben pedig megjelent egy kis füzet Vaszil Sztoin tollából, ezzel a címmel: Grundriss der Metrik un der Rhythmik der bulgarischen Volksmusik. Nagyobbrészt saját gyűjtésből 187 dallamot közöl benne példák gyanánt és a következőket mondja az ún. bolgár ritmusra vonatkozólag: „Die musikalische Zählzeit ist in der Musik immer gleichmässig”; vagyis az ütem főértékei a nyugati zenében egy-egy ütemen belül egyforma hosszúak. Főérték alatt kb. 150-es vagy 200-as mtr. jelzésű nyolcadokat ért. Továbbá kb. így folytatja: „A bolgár népdalok majdnem felében az egyes ütemek főértékei nem mind egyforma hosszúak, rendszerint egy, néha 2 vagy 3 is közülük értékének felével meghosszabbodik.” Sztoin tehát így határozza meg az ún. bolgár ritmust; ez a meghatározás egészen helyes, csak még hozzá kellene tenni, hogy meglehetősen rövid, kb. 150-200-as metr. jelzésű főértékről van szó.

Másképpen is meg lehetne határozni a bolgár ritmust: bolgár ritmus az a ritmusféleség, amelyben az ütemjelző törtszám nevezőjében mutatott érték rendkívül rövid, kb. 300-400-as M. M. jelzésű, és amelyben ezek a nagyon rövid alapértékek egy-egy ütem keretén belül nem egyenlő nagyobb értékekbe, tehát nem szimmetrikusan csoportosulnak.

Minthogy ennyire rövid alapértékekkel van dolgunk, legcélszerűbb ezeket 16-odokkal jelölni, amint a bolgárok teszik; [...]"

Eddig a Bartók idézet, azt is szűrtem. Csak a lényegesebb részeit közöltem itt az imént.

Nézzük tovább...

GÖRÖGÖK:

Visszatérek arra, hogy fejből írjak, ami épp eszembe jut... A bolgárokról nagyon nehéz volt tömören írnom, de most ismét tömören, mint a szlovákok kapcsán tettem.

Tehát görög népzene - nekik is vannak magyarországi "telepeik".

Magyarországi görög-trák népzenekar pl a Sirtos.

Gyakori szintén a zenei aszimmetria, tehát a páratlan számlálójú ütemmutatók, főleg a trák-görög keverék népzenékben, vagy pl a török hatású görögben (9/8)

De Magyarországon inkább görög kocsmazenét játszanak tudtommal a görögök, ezt taverna zenének hívják, szintén eredetileg népzene, tehát autentikus, hiteles, falubeli gyökerei vannak.

RUSZINOK:

keveset tudok róluk, de egyébként a bukovinai székely népzenét viszonylag jól ismerem, a ruszinok zenei kultúrája az övükével keveredett, hasonló. Megemlítheted esetleg a Füles Mackó , 80-as évekbeli lengyel bábfilm magyarországi forgalmazását, abban tipikus bukovinai népzene az egyik betét dal (a középtempós: "s más finom falatok", ilyesmi szöveggel).

Hagyjuk a ruszinokat, nem tudok szinte semmit róluk...

DÉLSZLÁV NÉPZENÉK:

Kicsit más, egyszerűbb, mint a balkáni autentikus népzene.

Délszláv alatt a középdélszláv kultúrát értjük, bár vitatott az az akadémikus álláspont, miszerint szláv népekről volna szó. Szláv ajkúak, pl a horvát 25% olasz beütésű, a hangzását tekintve, lágy, kedves hangzású nyelven beszélnek, teljesen máshogy hangzik, mint pl az orosz.

A magyarországi horvátokat sokac-nak nevezzük magyarul, a magyarországi szerbek a rácok (utóbbiak valóban szláv nép, de a horvátok valójában nem! A horvát nyelv szláv eredetű nyelv, szláv nyelv, de az más kérdés...)

Szinte kizárólag 4/4 ritmusúak. A szerb népzene alapvetően északi (vajdasági, bánáti) hangzásra, és délire (balkáni hangzás, szimmetriákkal) oszlik. Mindkét vidékről hoztak Magyarországra dallamokat, stílust a horvátok és szerbek:

Mohács, Pomáz tipikus délszláv népzenei gyűjtőhelyek.

Az északi szerv hangzás keveredett az idők során a horvát népzenékkel, eredménye pörgős, virtuóz, de 4/4-es ütemű táncdallamok. A horvát, szlovén népzene már nyugatias, germán jellegű, nagyon egyszerű, sramliszerű.

Hazánkba inkább "szerbhorvát" keverék zenét hoztak a kisebbségek, Vujicsics Tihamér gyűjtése életmentő és értékes.

A délszerb zene is fellelhető hazánkban, ez balkáni hangzású, általában 7/8 üteműek.

Sajnos a legtöbb mai ember összetéveszti az eredeti népzenét a mai, szintetizátoros lakodalmas zenékkel, vagy pl a műzenékkel (görög Zorba tánca, Boban Marchovic pop zenéit), de ezeknek LÉNYEGILEG SEMMI KÖZE a népzenékhez, teljesen más hangzásúak, legfeljebb felszínesen utalnak az eredeti, falubeli népzenékre.

CIGÁNYSÁG NÉPZENÉJE:

Nah, ezt egyszerűen nem lehet tömören ,tehát inkább nem írok szinte semmit, mert már így is tetemes mennyiséggel szolgáltam. Olvass a cigány kultúráról, vándorlásaikról, javaslom.

Pár vázlat pontot kiemelek:

egy részük zenéből él világszerte, kiszolgálta, és kiszolgálja a cigányság a lakodalmakat, főleg vonós hangszerelésben hazánkban, és Erdélyben, de sajnos inkább már csak hagyományörző zenekarok adják elő.

LÉNYEGES, HOGY RENGETEG NÉPPEL KEVEREDTEK, ÍGY ZENÉJÜK is!

Ezért is nehéz tömören írni a cigány népzenéről.

Hazánkban akik eszembe jutnak, két cigány nép: beások, és gábor-cigányok. Sajnos nem tudom biztosra fejből, melyikük zenész foglalkozású alapvetően, tudtommal inkább a beások. A szintó-k (szinti-k) német cigányok, náluk nem jellemző a népzenélés tudtommal, és a gábor-cigányoknál sem.

(Fent elfelejtettem említeni, tedd hozzá a szlovákokhoz, hogy magyar elnevezése a magyarországi szlováknak: tót.)

Melyik kisebbséget hagytam ki...? De szerintem mára ennyi. :D

Egészségedre!

Még valami: szerintem a tanárod nem fogja igényelni, de mint tudjuk, világszerte él számos országban, így hazánkban is

KÍNAI

kisebbség. Tudnék írni a nyelvük, írásuk jellegéről is, meg kicsit a népzenéjükről. De szerintem sok lesz! :D A fenti elég lesz a tanárodnak, szerintem. :) Végül is nem néprajzos vagy, és nem zene tagozatos, ahogy utaltál rá. ;)

Én se tanultam! Sose tanultam zenét (csak mint te, alap dolgokat általános iskolában, középiskolában, mellékesen itt-ott).

De csecsemő koromban önállóan vadászok mindenféle zenére, az ipari- és zajzenéktől a népzenéken át, a progresszív, és száz féle rock-ig, metálig, alter zenékig... Kicsit komolyzene is.

Szóval autodidakta vagyok, sőt, főleg saját zenei megfigyeléseim vannak, de fent inkább kiemeltem tudományos kutatások eredményeit, mert hát... iskolai dolgozatodhoz lesz. :)

Netről tanultam utólag szakkifejezéseket, az utóbbi években, a kutatásokról.

Addig csak zenei érzékem által megfigyeltem sok mindent.

Játszom magamtól pár hangszeren, alap szinten (alapvetően tan anyag nélkül jöttem rá, hogyan lehet pl gitározni), és improvizálok bolgár aszimmetrikus ütemképleteket is bizonyos népi dob fajtán (talán most nem terhellek a bolgár hangszerpark megnevezéseivel. :D ).

NÉPI HANGSZEREKRŐL is írjak? Vagy elég ennyi? :D

Ha már rákérdeztél... :) Tehát... Mint említettem az imént:

nem tanultam sose zenét (csak általános isk, gimi, meg néhány éve szakkifejezéseket netről). De csecsemő korom óta szívom magamba, bár nem pont az anyatejjel együtt. :) Hanem csak úgy...

Kérdésedre konkrétan annyit, hogy főiskolán is inkább csak ismételtünk a gimis ének órák anyagát, tehát semmi extrát nem tanítottak nekem, inkább autodidakta zenemániás vagyok. :)

A furulya nem jött be nekem, bár kötelező volt nekem, alap szinten főiskolán, gyerekdalokat tanulni, csak ennyi. volt még egy kevéske módszer tan, ami inkább gyermekpszichológia, hogyan varázsold be a pindúr pandúrok lelkébe a zenét, és hasonlók. :) De nem kifejezetten zenei oktatás volt, csak abszolút alapok.

Amiket tudok a zenékről, népzenéktől, rock és metál zenékig, elektronikus zenékig stb:

99% magam jöttem rá a mélységük, részleteik mibenlétére, és magamtól alp szinten gitározok, és improvizálok balkán aszimmetriákat dobon,

meg persze pár éve olvasok stílusokról neten, így zenei élményeimet segítik rendszerezni.

:)

Jártam néptánctáborokban néhány alkalommal, ott szóbeszéd útján kaptam egy kevés többlet infót, de ott is inkább megfigyeléseimre alapoztam.

UTÓBBI KÉRDÉSEDRE tehát:

Óvodapedagógus vagyok (óvóbácsi.)

:)