Egri csillagok SOS!?

1.

A félszemű török, Jumurdzsák fogságából Gergő és Vicuska éjszaka szöktek meg együtt. Elkötötték öreg lovukat, a Szürkét, és annak hátán szöktek meg, míg a török csapat aludt és a magyar rabok is.

Gergő megfigyelte az utat, merre mentek nappal, és így könnyen visszataláltak Keresztesfalvára, a falujukba, Ceceyék házába.

2.

Dobó István Szigetvárra, Török Bálint udvarába küldi Gergőt. Gábor papra bízza a gyereket, miután édesanyját megölték a törökök, édesapja pedig már korábban meghalt.

Török Bálint és felesége, Kata asszony saját gyermekeikkel, Jancsival és Ferivel együtt szeretetben nevelik fel Gergőt, mintha édes szülei lennének.

Gábor pap lesz a tanítójuk.

3.

Gábor pap Jumurdzsák talizmángyűrűjét ajándékozza Gergelynek, a szultán elleni merénylet hajnalán. Búcsúlevele mellékleteként adja Gergelynek a gyűrűt, mint egyetlen vagyontárgyát szeretete jeléül. Egyedül indul a merényletet végrehajtani, mert félti a 16 éves fiút, meg akarja óvni, nehogy baja essék.

A merénylet közben a pap halálosan megsebesül, többé nem találkoznak Gergellyel.

A gyűrűnek fontos szerepe van később is.

Jumurdzsák is sejti, hogy gyűrűjét a pap Gergelynek ajándékozta, ezért a cselekmény folyamán végig üldözi Gergelyt.

Többször az életére tör, mert azóta, hogy a pap elvette tőle gyűrűjét, szerencsétlenségek sorozata érte.

Elszegényedett, súlyosan megsebesült, talizmánjához babonás hittel kötődik.

Szegény kolduló dervisként zarándokol, vezekel.

Azt gondolja, ha a gyűrűje visszakerül hozzá, megpróbáltatásai véget érnek.

A történet folyamán még Gergely és Éva kisfiát is elrabolja, hogy a gyermekért cserébe visszakapja talizmánját.

4.

Hayván, ez a gúnyneve, valójában Hasszánnak hívják, egy hatalmas termetű, török katona.

A szultán elleni merénylet után Gergő is fogságba kerül.

Itt hallja meg Hayván, hogy tud törökül.

Egy csomag pergament, vékony papírlapokat ad Gergelynek, és arra kéri, fejtse meg titkukat, mit jelentenek a rajzok a papírlapokon ?

Gergely felismeri, hogy magyar végvárak alaprajzait ábrázolják a térképek.

Eger várának térképét is felismeri, amely egy teknősbékára emlékeztet.

Ezt mellénye zsebébe rajti, a többit pedig azzal a "mesével" adja vissza Hayvánnak, hogy a pergameneknek varászerejük van.

Tépje szét őket, és varrja ruhája bélésébe, meg fogják védeni a harcban.

Gergely nagyon okos volt, tudta, hogy olyan megoldást kell találnia, hogy a rajzok soha ne kerülhessenek olyan törökök kezébe, akik felismerik, mi van rajtuk.

Felhasználhatták volna a végvárak elleni támadásoknál.

Ezért mondja a török katonának, hogy tépje szét őket.

A megállapodás fejében a török szabadon engedi Gergelyt, még lovat is kap tőle.

Gábor pap a robbantáskor megsebesül és később meghal.

folytatom !

5.

A rab oroszlán: Török Bálint

1541.-ben a török szultán hatalmas serege élén Magyarországra érkezik.

A törökök csellel elfoglalják Buda várát, a magyar királyok székhelyét.

A szultán vendégül látja a magyar főurakat, köztük Török Bálintot is, ezalatt történik a vár bevétele.

Nem fegyverrel ! Amíg az urak a szultánnál vannak, a török janicsárok "beszivárognak" a várba, és amikor már elegen vannak, kitűzik a lófarkas török zászlókat a falakra, házakra, bástyákra és a kapukat bezárják.

Be senki sem jöhet, ki bárki mehet.

A vendégség végeztével a szultán elbocsátja a magyarokat, Török Bálint kivételével.

Őt rabláncra fűzve Törökországba viszi, és Konstantinápolyban, a Héttoronyba záratja.

Itt raboskodik 11 évig, sohasem szabadul.

Szívesen !

folytatom ! Még az 5. kérdéshez tartozik !

Török Bálintot a Héttoronyból ki akarják szabadítani Gergelyék.

A csapat tagjai: Mekcsey István, Gergely, Éva, aki ekkor már Gergely felesége, Török Jancsi, Bálint úr idősebbik fia, és Matyi, a kocsis.

Ők látogatják meg a "rab oroszlánt", Török Bálintot.

Két alkalommal kísérlik meg a kiszabadítását, sajnos egyszer sem sikerül.

Először olasz énekeseknek öltözve jutnak be a szigorúan őrzött várba, a Héttoronyba. /Jedikula a török neve/

Megvesztegetik egy aranytányérral Veli béget, a parancsnokot.

Azt mondják, egy magyar úr raboskodik itt, akinek énekelni akarnak.

Félig olasz, félig magyar nyelven énekelnek, mi az üzenet, azt nem tudom pontosan.

Ha van időm, megnézem !

Török Jancsi sírva borul apja lábaihoz, amikor meglátja a megtört, nehéz bilincsbe vert, öreg embert.

Lelepleződnek.

Menniük kell.

Másodszor már Izmail bég a parancsnok, őt sok-sok arannyal próbálják megvesztegetni a magyarok.

Az a terv, hogy a bég hozza ki a Héttoronyból Bálint urat, mintha a szultánhoz kísérné.

Vezesse a kikötőbe, ahol a magyarok várnak rá.

Izmail kihozza Török Bálintot a hajókikötőbe, de ekkor mindenhonnan török katonák rohannak elő, hogy elfogják Gergelyéket.

A bég csapdát állított nekik !

Gergelyék még időben elmenekülnek, a szöktetés így meghiúsul.

Többször nem próbálkoznak, visszatérnek Magyarországra, Veli bég kíséretével együtt.

6.

Gergelynek sok találmánya van, nem tudom, melyekre gondolhat a kérdező tanár ?

Úgy foglalhatjuk össze, hogy általában robbanószerkezeteket készít, és használ fel a csatában.

Törökországban, a kikötőben folyó harcban is, még előbb, amikor Jumurdzsák tartóztatja fel őket a drinápolyi úton, akkor is.

Később, Eger ostrománál egy malomkerékből készítenek Gergely utasításai szerint tűzkereket, amely szintén kisebb-nagyobb robbanószerkezetekkel van felszerelve.

Legurítják a kereket a várból a domboldalon, amely sisteregve, szikrákat lövellve, tüzet okádva tarolja le a dombon felfelé igyekvő török katonákat.

Hanyatt-homlok menekülnek előle.

A törökök fel akarják tölteni a várárkot, hogy bejussanak Egerbe.

Ennek építésekor is Gergely találmánya vezet eredményre.

Bögréket töltet meg puskaporral, fojtás kerül rá, s ezeket dobálják a készülő "műtárgy" közé, amely fahasábokból, gallyakból, szalmából áll.

Ezen kívül szalonnadarabokat, faggyút is szórnak közé.

Amikor a szerkezet elkészül, a törökök támadnak. A várvédők meggyújtják, és az pillanatok alatt lángtengerré változik a támadó török katonák lába alatt.

A szalonnadarabok, faggyú is segíti a tüzet.

Sokan vesznek oda a törökök közül.

Az is Gergely találmánya, hogy a végső napokban az asszonyok forró vizet, forró szurkot, még levest is öntenek üstökből, fazekakból a kötélhágcsókon felmászó törökök nyaka közé.

Inkább a mélybe vetik magukat, de sokan megégnek, mert leforrázza őket a nyakukba zúdított forró folyadék, szurok.

Eger ostrománál van egy malomkerékből készült tűzkerék, amelyen szintén robbanószerkezeteket helyez el Gergely, amelyet legrtítanak a várból a domboldalon.

7.

Az Egri csillagok c. regény azért történelmi mű, mert a magyar történelem egy korszakából, a 150 évig tartó török hódoltság idejéből meríti cselekményét.

Szereplői közül sokan valóban élt emberek, történelmi személyek, így: Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Izabella királyné, Török Bálint, I. Szulejmán török szultán stb.

A leírt események közül sok valóban megtörtént, pl.: Buda várának bevétele, Eger ostroma stb.

Azért mondhatjuk, hogy Gárdonyi műve kalandregény, mert az író sok olyan eseményt is beleszőtt a történetbe, amelyek csak az írói fantázia szüleményei. Csak kitalálta őket, de beleillenek a regénybe, megtörténhettek volna.

Azért is nevezhetjük kalandregénynek, mert sok fordulatos, izgalmas eseményt mesél el, a főhősök sok kalandot élnek át a mű folyamán.

Hiteles az anyai szeretet ábrázolása a regényben.

Gergely felesége, Éva indul gondolkodás nélkül, ezer veszélyt is vállalva elrabolt kisfiuk, Jancsika után Egerbe.

Csak kisfia életének megmentése lebeg célként előtte.

Ezért vállal minden kockázatot, alagutat ás, menekül, nő létére férfiasan áll helyt fizikailag is.

A másik anya, egy török asszony, akinek Szelim nevű kisfia egy zsákmányolt ládában került a várba.

Az ostrom végeztével a magyar és a török anya találkozik Eger váránál.

Mindketten a másik gyermekét vezetik kézen fogva, és boldogan cserélik vissza, ölelik magukhoz saját gyermeküket.

Még egy megrázó példa van az anyai szeretetre a könyvben.

Dobó István apródja, a 16 éves Balázs életét veszti a harcban. Amikor Baloghné, az édesanyja meglátja halott gyermekét, fegyvert ragad, és a falakra megy harcolni.

Röviddel később ő is követi a halálba egyetlen gyermekét, hősi halált hal.

Az Egri csillagok a hazaszeretet regénye.

Azoknak a hősöknek állít emléket, akik utolsó csepp vérükig védték, a túlerővel szemben is az egri várat.

Ők lettek a "magyar történelem egén" örökké ragyogó csillagok, az egri csillagok.

/Már sokszor leírtam ezeket a szavakat/

Az Egri csillagok azért a szerelem regénye, mert két főhőse, Gergely és Éva egymáshoz mindvégig hű szerelmespárt alkotnak, méltó társai egymásnak.

Érzelmeik őszinték, tiszták, követhető példaképek mindenki számára.

Szívesen segítettem !

Megnéztem, az üzenetet, amit ígértem !

Nincs különösebb üzenet, egy későbbi beszélgetésből derül csak ki, hogy Jancsit az édesapja, Török Bálint Feriről, az öccséről kérdezte.

Jancsi azt válaszolta, hogy otthon maradt az édesanyjukkal, hogy ha ő meghalna az úton, maradjon egy fia az anyjának.

Nem tudok más üzenetről.