Sürgős! I. Szent István?

[link]

Törvényei és előtte lévő bekezdés Egyházpolitikája

Királyi vármegyeszervezet:

A nemzetségfők egykori központjába saját emberét, az ispánt állította (szolgálatába állította a kezében lévő terület fele népességét (várnép) A várnép látta el a vármegye területén élő katonaságot. A lakosság másik fele az udvarnokokból állt. Az ő feladatuk volt a vármegyénkénti két-három királyi, hercegi udvarház ellátása (az udvarnokok élén voltak az udvarispánok-udvarnagyok (ők igazgatták az udavrházakat). Az udvarispánokat a királyi főhivatalnokok ellenőrizték

A nemzetségi-vérségi alapon működő berendezkedés megszüntetése után területi alapú közigazgatási egységek: a vármegyék. Ezeket először az ország középső területén szervezték, később a peremterületeken is. Központjaik a fontosabb királyi várak lettek. A vármegye területe magába foglalta a királyi, egyházi és földesúri birtokokat. A vármegyének nem volt külön apparátusa, működését a királyi birtokok szervezete (várispánságok: várak és a várakhoz tartozó birtokok) biztosította. A királyi várak élén ispánok álltak, a vármegye élén megyésispán állt (a megye központi várának ispánja). Az ispánok bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket, és katonai vezetők voltak.

A királyi tanács a király munkáját segítő legfőbb hatalmi testület, az ispánok (ha a király közelében tartózkodtak) és főpapok vettek részt benne. A nádorispán a király udvari ispánja (a legmagasabb világi méltóság).

A királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették az ispánjuk vezetésével. Rajtuk kívül éltek a vármegyékben szabad birtokosok akik nem az ispánnak, hanem a királynak voltak alárendelve.