Jókai Mór A kőszívű ember fiaiból pár alapvető kérdésre tudnátok nekem választ adni?

Hosszú lenne beírni, de itt az összes kérdésedre választ kapsz:

[link]

Szia !

Ödönt anyja levélben hívja haza Oroszországból, apjuk halála után.

Orosz barátjával, Ramiroff Leoninnal azonnal útnak indulnak.

3 ló vontatta szánon, un. trojkán utaznak a zord orosz télben. Hóviharba kerülnek, farkasok veszik üldözőbe őket, a Dnyeper folyó jegén menekülnek előlük, korcsolyával, mert szánjuk összetört.

Először Ödön menti meg barátja életét a farkasoktól, majd Leoninon a sor. Ödön után ugrik a jeges vízbe, amikor barátja a halászok által vájt lékbe esik.

Ödön nagyon beteg lesz, Leonin ápolja, majd felépülése után hazatér Nemesdombra, a családi birtokra.

Richárd huszártiszt Bécsben, a császár testőrségében.

Amikor kitör a forradalom, 1848. március 13.-án Bécsben, majd 2 nappal később Pesten is, Baradlayné keresi fel fiait az osztrák fővárosban.

Richárd élete veszélyben van, Plankenhorsték kémkednek a császáriaknak.

Edit, a menyasszonya és anyja álruhában felkeresik állomáshelyén, és meggyőzik, induljon haza Magyarországra.

"Nyergelj, fordulj !" ez az új jelszó.

Edit egy hamis üzenettel félrevezeti Palvicz Ottót, így a magyarok egérutat nyernek.

Richárd 200 huszárjával a Kárpátok láncain átkelve, végig nyomukban Palvicz Ottó császári tiszt csapatával, viszontagságos úton hazatérnek.

Útközben többször összecsapnak egymással a magyarok és az osztrákok, a végső ütközet azonban a királyerdei csatában van, már Magyarországon.

2.

A mű középpontjában a Baradlay család áll.

B. Kazimír a történet elején meghal, ő a kőszívű ember.

A jelző kétszeresen illik rá.

A betegsége miatt, mert szívkoszorúér elmeszesedése van, de jelleme is indokolja a kőszívűséget.

Végrendeletében szigorúan, ellentmondást nem tűrve rendelkezik felesége és fiai sorsa felől.

Hideg fejjel és szívvel teszi ezt.

Gondolkodását tekintve maradi, a feudális viszonyokat szeretné konzerválni az országban.

Nem híve a reformoknak, a fejlődésnek, a haladásnak: "...a Föld pedig ne mozogjon, hanem álljon..."

Baradlayné, Mari, a feleség éppen férje ellentéte.

Meleg szívű, gondoskodó, három fiáért aggódó édesanya.

mindhármuknak jót akar, figyelembe vágyaikat, boldog, kiegyensúlyozott életet szeretne biztosítani nekik.

Nem teljesíti férje végakaratát, mindennek az ellenkezőjét teszi.

Haladó gondolkodású, látja a reformok szükségességét, hazája szabadságáért, függetlenségéért ő is éppúgy mindenre képes, mint ahogyan ezt a fiaitól is elvárja.

Bátor, elszánt, semmilyen veszélytől sem riad vissza, amikor gyermekein kell segíteni.

A három Baradlay fiú:

Ödön, Richárd, Jenő

Ödönről már volt szó, hazatérése után feleségül veszi szerelmét, Arankát, a szegény pap leányát.

Két kisfiuk születik.

Bátor, tettrekész, megnyeri a megyei választásokat, a családi birtok élére áll.

A szabadságharcban kormánybiztos, a hadsereg ellátásáért felelős tiszt. De fegyverrel is harcol a csatákban, a budai vár ostrománál is jelen van.

A bukás után régi barátja Leonin menti meg ismét az életét azzal, hogy elfogja, így nem fut a rá vadászó Rideghváry karjaiba.

A családi birtokon várja a számonkérést, a megtorlást.

Richárd huszártiszt, már róla is volt szó.

Bécsből hazatérve a szabadságharcban küzd a magyar függetlenségért.

Menyasszonyát, Editet kénytelen Bécsben hagyni.

Talpraesett, bátor, felelősségteljes vezető, a katonáiért a tűzbe menne.

Igazságos küzdelemben legyőzi Palvicz Ottót.

lovagias ellenfél, az osztrák tiszt rábízza titkát, amelyet megőriz, s a kérésnek eleget tesz.

Felkutatja Palvicz kisfiát, magához veszi és Edittel együtt sajátjaként neveli fel a megtorlás, a börtönből való szabadulása után.

Jenőről még nem beszéltünk.

Ő a legfiatalabb Baradlay fiú, anyja és apja kedvence.

Félénk, visszahúzódó, álmodozó alkat.

Bécsben él ő is a történet elején, apja hivatalnoknak szánja. Szerelme Plankenhorst Alfonsine, aki azonban nem méltó hozzá. Álságos, nem őszinték az érzelmei, mondhatjuk úgy, az orránál fogva vezeti Jenőt.

A forradalom napjaiban nem is érti, mi történik körülötte. Nem képes átlátni a helyzetet.

Anyja hazahívja Magyarországra, a kérésnek fájó szívvel tesz eleget, szerelmét Bécsben hagyja.

A vészterhes hónapokat a családi birtokon tölti, anyjával és Ödön családjával.

Nem fog fegyvert.

Jelleme azonban mégis mindenki fölé emeli Jenőt.

Ő az, aki a végzetes névcsere miatt Bécsben a Hadbíróság elé áll, és bátyja, Ödön helyett magára vállalja a fejére olvasott "bűnöket".

Golyó végez vele.

Önfeláldozó tettével megmenti Ödönt a megtorlástól, a felelősségre vonástól.

Szívesen !

3.

A regény elején az okozza a bonyodalmat, hogy B. Kazimír végrendeletében, amelyet halálos ágyán feleségének diktál, milyen szívtelen, rideg számításból fakadó jövőt, sorsot szán családja tagjainak.

Részletesen elmondja, leíratja feleségével, kinek mit kell tennie, ha ő már nem lesz.

Ez annyira megdöbbenti az asszonyt, hogy már írás közben is tiltakozni akar.

Férje halála után azonban piros tintával aláhúzza azokat a sorokat, amelyeket nem fog teljesíteni, sőt fogadalmat tesz, hogy mindennek éppen az ellenkezőjét teszi majd.

/Hatvan perc c. fejezet/

4.

A pozitív nőalakok:

Baradlayné, az édesanya, róla már volt szó

Aranka, Ödön szerelme, majd felesége:

Ő a szegény pap leánya, szerény, kedves, hűségesen várja haza szerelmét, Ödönt orosz földről.

Baradlayné személyesen is meggyőződik róla, hogy Aranka szegény, egyszerű származása ellenére is méltó társa lesz fiának, nem ellenzi házasságukat.

Aranka odaadó feleség, és anya lesz.

Mindenben támogatja férjét.

Edit, Richárd menyasszonya, majd felesége

A Plankenhorst hölgyek unokahúga, szegény lány, nénjei cselédként bánnak vele.

Egyenes, becsületes, ragaszkodó, tisztességes nő, aki szerelméért nagy áldozatokra is képes.

Richárd Bécsből való szökésekor ügyesen, találékonyan áll helyt, talpraesetten vezeti félre a hamis üzenet átadásával Palviczot, így Richárd és huszárjai egérutat nyernek.

Hűségesen várja szerelmét, a zárdában a büntetést is zokszó nélkül viseli.

Richárd méltó társa a történet folyamán.

A negatív nőalakok a regényben

Plankenhorst Antoinette, az anya, és lánya, Alfonsine

Valaha jobb napokat láttak, nagy palotájuk van Bécsben, de anyagiakban nem bővelkednek.

Az mindenekelőtt a céljuk, hogy Alfonsine jól férjhez menjen és megszerezze a hozományt Edit elől.

Mindkettejük szigorúan őrzött titka, hogy Alfonsinenek van egy Palvicztól született gyermeke, Károlyka, akit otthonuktól távol, mostoha körülmények között, az apa tudta nélkül neveltetnek.

A forradalom idején látszólag a forradalmárok mellett állnak, palotájukat is főhadiszállásnak rendezik be.

Valójában azonban a császáriaknak kémkednek.

Alfonsine szerelmet hazudik Jenőnek, szinte az orránál fogva vezeti, kihasználja az ifjú Baradlay érzelmeit.

Erkölcstelen, álságos, hazug, elítélendő a két nő magatartása.

Végül pórul járnak, Palvicz halálával és Jenő visszalépésével a házasságtól Alfonsine "hoppon marad", a remélt hozományt Edit szerzi meg.

Titkuk is Richárd tudomására jut.

Mindketten szegénységben halnak meg.

5.

Romantikus jegyek a regényben:

Aranka és Ödön szerelme, szegény lány, gazdag fiú

Ödön csodás megmenekülése a fagyos folyóból, farkaskaland

Richárd és Edit megismerkedése, szerelme /tiltás, zárda, hozomány/

Alfonsine eltitkolt gyermeke

Palvicz Ottó haláltusájában bevallott titka, melyet ellenfelére bíz

A végzetes névcsere Ödön helyett Jenő megy a bírák elé

Jenő önfeláldozása, amelyet családjáért, Ödönért tesz

6.

Baradlay Jenő jelleme változott a legjobban a történet folyamán.

A félénk, félszeg, visszahúzódó, művészlélek fiú, a legfiatalabb, aki mindkét szülő kedvence volt mindenki fölé magasodik jellemét tekintve a regény folyamán.

A névcsere miatt ő olvassa el a valójában bátyjának szóló levelet és azonnal tudja, mit kell tennie.

Önmagát meghazudtoló módon ismeri fel a helyzetet és dönt.

Neki senkije sincsen, egykori szerelme méltatlan volt hozzá, Ödönnek családja van, felesége, gyermekei, akikről gondoskodnia kell.

Ezért vállalja önként, hogy a Hadbíróság előtt felel Ödön "bűneiért", a szabadságharcban betöltött szerepéért.

Emelt fejjel áll a bíróság elé, még arra is van gondja, hogy elsőre mindent bevalljon, nehogy szembesítésre kerülhessen sor, mert akkor felismerhetnék.

Golyó általi halálra ítélik, melyet végre is hajtanak.

Anyja legkedvesebb, legféltettebb gyermekét ragadja el a halál, de tette felmagasztalja őt, hőssé emeli.

A legtöbbet, az életét áldozza fel családjáért.

kész !!!