Hogy működik a választási rendszer?

176 országos egyéni választókerületből egy-egy, tehát összesen 176 képviselő kerül be. Az adott választókerületben abszolút többséget szerző képviselőé a mandátum, ha ilyen nincs, vagy a forduló érvénytelen, második fordulót írnak ki, ahol a mandátumhoz már elég az egyszerű többség is.

A választópolgár legfeljebb két szavazattal rendelkezik: az egyiket egyéni képviselőjelöltre, a másikat területi pártlistára adhatja le. Területi listát azon párt állíthat, amely a megye (ill. a főváros) választókerületeinek negyedében, de legalább 2 választókerületben (tehát, ahol 8 vagy kevesebb van, ott 2-ben, ahol 9-12, ott 3-ban stb.) tudott egyéni jelöltet állítani. Ezekről a területi listákról 152 képviselő jut be (szerintem aránytalanul magas szám ez a 152, de ez csak az én véleményem).

A maradék 58 mandátum sorsát az ún. töredékszavazatok döntik el. Töredékszavazatok alatt a fel nem használt szavazatokat értjük, tehát az egyéni választókerületekben a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat összesítik országos szinten (a nyertes jelöltét nem, hiszen az hasznosítva van oly módon, hogy ő egyéni mandátumot kapott), ez alapján pedig elosztják az 58 mandátumot. Az országos lista állításához 10 területi lista állítása szükséges, és nem lehet rá közvetlenül szavazni.