Mik azoka a sav-bázis folyamatok?

Sav-bázis folyamat során protonátmenet történik. Kémiailag savnak nevezzük a protont leadó anyagot (pl. salétromsav), míg a protont felvevőt bázisnak (pl. nátrium-hidroxid). A sav vizes oldata értelemszerűen savas lesz, míg a bázisé lúgos. ;)

Így kaphatsz összetett ionokat ha felírod a sav-bázis reakcióegyenletet, melyekkel kimutatható például a kémhatás. Amennyiben oxóniumionok jelenléte növekedik meg az oldat savas lesz, ha a hidroxidionoké akkor pedig lúgos oldatról beszélünk.

I. A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav, ami savas kémhatású.

II. Míg az ammónia vizes oldata; az ammónium-hidroxid lúgos kémhatású.

Sav-bázis reakcióegyenletek:

I. HCl + H₂O = Cl⁻ + H₃O⁺ (klorid- és oxóniumionok)

II. NH₃ + H₂O = NH₄⁺ + OH⁻ (ammónium- és hidroxidionok)

Ami még lényeges hogy meg kell jegyeznünk kifejezetten alapvető, életünk fenntartásához szükséges vegyületünket; a vizet. Úgynevezett amfoter tulajdonságú, ami azt jelenti hogy nemcsak savként hanem bázisként is viselkedhet. Fel vehet protont, ekkor oxóniumion - H₃O⁺ lesz belőle; de ugyanakkor le is adhat protont, ekkor hidroxidion - OH⁻ lesz belőle.

Ami még fontos az a közömbösítési reakció: kifejezetten SAV + BÁZIS összeöntésekor SÓ (mint savmaradékcsoport) és VÍZ fog képződni. Pl: NaOH + HCl = NaCl + H₂O.

Bármi kérdésed van még ebben a témában nyugodtan írj, segítek ha kételyeid vannak! =)

(Középiskolában ezt tanították)

Kémiában egy reakció sav-bázis vagy redoxi lehet.

Redoxinál az oxidációfok változik.

Milyen sav-bázis elméletek vannak?

Ókorban rájöttek arra, sav az savanyú, lúg az síkos. Persze ez csak az egyszerű tapasztalatokat tükrözte.

Vegyük először a legáltalánosabb Arrhenius sav-bázis elméletet. Itt a sav H+ a bázis OH- -ra disszociál. Magyarul ez csak vizes közegre van értelmezve.

Bronsted-elmélet tartalmazza Arrheniusét és már több mindent megmagyaráz. Itt a sav H+ ad le, bázis H+ vesz fel.

Példa: Ch3COOH + HCL = CH3COOH2+ + CL- tehát nem csak vizes közegre van értelmezve. Látható ecetsav bázisként, sósav savként viselkedik. Vízben mindkettő sav, viszont ebből a reakcióból látszik, hogy a sósav az erősebb, mivel protont adott át az ecetsavnak.(Amelyik savnak nagyobb az álladója azaz erősebb)

Még mindig lehetne kicsit tágabb az elmélet, mert még nem tud minden olyan jelenséget megmagyarázni, ahol nem történik redoxireakció.

Lewis-féle sav-bázis elmélet

Nagyon egyszerű a bázis elektron átadásra, a sav elektron felvételre képes.

H+ + OH- = H2O H+ sav mivel elektront képes felvenni és az OH- meg odaadja. H2O itt most éppen só, vagyis az elmélet komplexnek nevezi. Tartalmazza az Arrhenius és Bronsted elméletét.

Igazán újszerű, hogy

BF3 + NH3 = BF3-NH3 nincs szükség oldószerre,H+ra, OH-ra.

Cu2+ + 4 NH4 = [Cu(NH3)4]2+ komplex képződést is lehet magyarázni.(Habár a sav-bázis folyamatok pillanatszerűek!, de külföldi irodalomban ettől eltekintenek) stb.

Ez már egy nagyon általános elmélet, de még mindig van 1-2 reakció amit nem tudunk csoportosítani.

Uszanovics-féle sav-bázis elméletnél, sav proton és más kationdonor, illetve elektron és anionakceptor, bázis elektron illetve aniondonor vagy kationakceptor. Nem sokan fogadják el ezt az elméletet, mert túl általános és reakciók széles körét foglalja magába.(már a redoxireakciókat is tartalmazza)

Hiába a csoportosítás, mindig vannak problémák, a végén meg már túl általános.

Minden kémiai reakció lényege, hogy az elektron megoszlás megváltozik. Akkor mi a különbség a redoxi és nem redoxi reakciók között? Változik az oxidációfok?

H+ + OH-= H2O reakciónál megmérték és változik bizony, ezek szerint redoxireakció :(