Hogyan lehet az, hogy a mejózist követően biztosítva van egy ember teljes génállománya és megvalósulásához minden gén megvan?

Először is, az osztódástípus nevét helyesen így kell írni: meiózis.

Aztán úgy látom, van némi kavar a fogalmakban, először tisztázzuk ezeket.

gén: fehérjét kódoló DNS szakasz (mivel a fehérjék határozzák meg az örökletes tulajdonságainkat, ezért egyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy egy gén egy tulajdonságot meghatározó DNS szakasz - bár ez nem egészen igaz, mert egy gén több tulajdonságot is meghatározhat, illetve egy tulajdonságot több gén is befolyásolhat.)

allél: génváltozat

Például az AB0 vércsoportot egy gén határozza meg, a gén egyik allélja A, a másik B, a harmadik 0 vércsoportot kódol.

A gének kromoszómákon vannak (egyszerűsítve most mondjuk azt, hogy egy gén egy DNS molekula), annak a szakaszai. Ember esetében minden kromoszómából két példány van minden sejtben (kivéve férfiak nemi kromoszómáit), kivéve az ivarsejteket: azok minden kromoszómából egy példányt tartalmaznak. A kromoszómapárok (természetesen) ugyanazokat a géneket hordozzák, igaz, nem feltétlenül ugyanazokat az allélokat. Az ivarsejtekbe a meiózis során minden kromoszómapárból csak az egyik tag jut be (véletlenszerűen dől el, melyik), ezért nevezik számfelező osztódásnak is (a kromoszómaszám feleződik az osztódás során). Így mikor a két ivarsejt egyesül, a zigótában ismét két példány lesz minden kromoszómából, az egyik az apától, a másik az anyától.

Elnézést, maradt benne egy elírás:

"egy gén egy DNS molekula"

Helyesen: egy kromoszóma egy DNS molekula.

Oké, így már értem, mire vonatkozik a kérdés.

A meiózis első szakaszában a homológ kromoszómák lényegében ugyanúgy válnak el egymástól, mint a mitózisnál a kromatidák: egyenlítői síkba rendeződnek, és az egyik centromerjéhez az egyik centriólumtól fog húzófonál kapcsolódni, a másik centromerjéhez pedig a másiktól.

[link]

[link]

"ha tényleg véletlenszerű,nem történhet - e meg az,hogy ugyanaz a kromoszóma 2x jut be az egyik utódsejtbe a másikba pedig nem?"

Itt a véletlenszerű alatt azt szokták érteni, hogy 50-50 % annak a valószínűsége, hogy a kromoszómapár egy tagja melyik utódsejtbe jut, de természetesen ilyenkor általában a pár másik tagja a másik utódsejtbe fog kerülni. Azért írtam, hogy általában, mert természetesen itt is történhetnek hibák, nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy a pár mindkét tagja ugyanabba az utódsejtbe kerül. Ezt nevezik nondiszjunkciónak (nondisjunction).

[link]

Számos genetikai betegségnek lehet ez az okozója (pl. Down-kór, nemi kromoszómaszám rendellenességek).