Fizika házi, segítség kellene?
1. Péter az éppen elkészült 90 Celsius fokos teából szeretne inni, de nincs ideje megvárni amíg a tea lehűl, ezért 20 Celsius fokos vizet tölt hozzá. Mennyi teát mennyi vízzel keverjen, ha 210 ml űrtartalmú csészéből 40 Celsius fokos italt szeretne inni? A tea fajhője a vízével azonosnak vehető, mindkét folyadék s
űrűségét vegyük 1000kg/m^3-nek!
2. Balázs 140 cm magasról dob el vízszintesen egy hógolyót. Legalább mekkora sebességgel indítsa, ha a tőle 5 m távolságban lévő társát szeretné eltalálni?
3. Egy 1500 cm^2 keresztmetszetű vödröt a hóesésben felejtettünk, 45 perc múlva vettük észre, és vittük be a meleg szobába. Itt megolvadt, és 0,486l*1000kg/m^3 sűrűségű víz lett belőle. Ha feltételezzük, hogy egy pehely tömege 1 g, akkor hány pehely hullhatott másodpercenként és négyzetméterenként odakint?
4. Egy terhével együtt 40 kg tömegű szánkó álló helyzetből indulva, 20 s alatt ér a lejtő aljára. Ekkor a mozgási energiája 720 J volt. Mekkora átlagos gyorsulással mozgott?
Mit nem értesz? Mi a konkrét kérdés?
Helyetted nem oldunk meg házifeladatot.
Jó, akkor nézzük:
1. A feladat a termikus kölcsönhatás fejezetébe tartozik, ezt érdemes átnézned, beírod a google keresőbe.
Olyat fogsz találni, hogyha eltekintünk a veszteségektől, akkor a tea annyi hőt ad le, mint amennyit a hideg víz felvesz, a hőmérleg:
c_tea*m_tea*(t_tea-t)=c_viz*m_viz*(t_viz-t).
Itt c a fajhőt jelzi, mivel azonosak, ezért kiesnek az egyenletből, ezért a mérlegegyenlet:
m_tea*(t_tea-t)=m_viz*(t_viz-t).
A tea és víz tömege: m_tea=ró_tea*V_tea, ill. m_viz=ró_viz*V_víz.
Mivel ró_tea=ró_víz a feladat szerint, ezért az kiesik az egyenletből, tehát a mérlegegyenlet:
V_tea*(t_tea-t)=V_viz*(t_viz-t).
Itt V a térfogat. Ebből az egyenletből kifejezed a V_víz értékét, ennyi víz kell a teába. Minden többi adat adott.
2. Ez egy vízszintes hajítási példa. Ha utánanézel a google-ban, akkor azt találod, hogy a mozgás két részmozgás összeadásának tekinthető: Foglalkozni kell egy vízszintes komponenssel, amely egyenesvonalú egyenletes mozgásnak tekinthető, ha a veszteségek elhanyagolhatók, majd pedig egy függőleges komponenssel, ami szabadesés, veszteségmentes esetben.
Legkisebb kezdősebesség ahhoz kell, hogy a célpont lábát érje a találat.
A felírható kinematikai egyenletek (az y koordináta pozitív irányítását lefelé felvéve):
a.) Vízszintes komponens: x=v_kezd*t
b.) Függ. komp: y=0.5*g*t^2.
A becsapódási pontban minden adat ismert, y=0.14 m; g=9.81 m/s^2; x=5m;
Az egyenletrendszerből a v_kezd kezdősebesség kifejezhető, az idő kiküszöbölésével.
4. Ez egyszerű képletbehelyettesítés. A gyorsulás nyílván sebesség per idő, azaz a=gyök(2E/m)/t.
Érdemes esetleg meggolndolni, hogy az ilyen módon, végsebességből számolt gyorsulás miért azonos az átlaggyorsulással.
Nem függ-e pl. esetleg a lejtő alakjától? Ennek vizsgálatát rád bízom, habár nem része a feladatnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!