Az orgona 200hz-es sípja éppen 85 cm hosszú vajon milyen hosszú lehet a legmélyebb és a legmagasabb hangú síp hossza ha az orgona által hallható hangmagasságokat képes megszólaltatni?

200Hz=>85 cm

azonos keresztmetszetnél a fele hosszú: 2x nagyobb frekvencián szól

az emberi fül 20-20000Hz között hangot hallja

tehát 20Hz tizede a 200Hz-nak, a 20Hz síp 850 cm, azaz 8,5m lenne

ugyanígy a 20000Hz 100x-sa a 200Hz-nak, így a 20000Hzsíp 1/100 hosszú, 8,5mm

Tévedések halomban.

A síp átmérőjétől nem függ a hangmagassága, csak a hangszíne. Ezért szokott a síp hosszának változásával az átmérő is együtt változna. Ha végig azonos átmérő lenne, akkor a közepes fekvésben principál jellegű regiszter a felső oktávokban lágy fuvola, az alsó tartományban érdes vonós (gamba) jellegű hangon szólalna meg.

A 440 Hz frekvenciájú egyvonalas A-hanghoz tartozó síphosszúság (csak a sípajaktól a síp tetejéig tartó hasznos hossz, ehhez jön még az ajak, és a sípláb magasséga) 340 m/s terjedési sebességgel számolva 77,2 cm.

A kis a 220 Hz, 154,4 cm. A kis g# 207,65 Hz; a kis g 196 Hz, nem tudom milyen hang lehet 200 Hz-en.

A nagy A-hang 110 Hz.

Az egyvonalas C 261,625 Hz, kb. 130 cm

Kis c 260 cm, nagy C 520 cm, 16 lábas 10,4 m (pedálban a 32 lábas regiszter nagy C van itt).

Ilyen nyitott fa sípok vannak például Esztergomban, a Főszékesegyház orgonájában a Majorbass regiszterben.

Fedett (felül zárt) sípokkal ugyanezt fele akkora síphosszal el lehet érni, de a hang tónusa felhangokban szegényebb, és a megszólalása is jellegzetesen "födöttes".

A 32 lábas nagy C 32,7 Hz-en szól. Télen mélyebb a hangja, mert a hideg levegő sűrűbb.

Szoktak még trükközni, hogy mellé kapcsolnak kvint kopulával egy födöttet, (jellemzően egy 16 láb hosszúságú 32 lábas födöttet) kvint kopulával, mintha 21 1/3 lábas kvint lenne, és így kikeveredik a két frekvencia különbségéből az amúgy sípként nem létező (itt nem, van, ahol ilyen is van) 64 lábas regiszter hangja.