Mi a meiózis, mitózis, diploid, haploid?

Nagyon röviden, egyszerűen a lényegük:

meiózis = számfelező osztódás:

Az osztódás során négy utódsejt képződik, ezeknek kromoszóma száma az anyasejt kromoszómaszámának fele (innen a magyar név), genetikailag az utódsejtek sem az anyasejttel, sem egymással nem egyformák. Állatoknál/ embernél ilyen osztódással jönnek létre az ivarsejtek, növényeknél a spórák.

mitózis = számtartó osztódás:

Az osztódás során két utódsejt képződik, kromoszómaszámuk megegyezik az anyasejtével, genetikailag egymással és az anyasejttel is megegyeznek (az esetleges mutációktól eltekintve).

diploid (sejt, egyed):

Kétszeres genetikai állományú. A fajra jellemző kromoszómákból, génekből mindegyik két (nem feltétlenül teljesen egyforma) példányban van jelen a sejtekben. (Nemi kromoszómák esetében kicsit más a helyzet, de ez növényeknél nem kerül elő.) Jelölése: 2n (n = a faj egyszeres kromoszómaszáma).

haploid (sejt, egyed):

Egyszeres genetikai állományú. A fajra jellemző összes kromoszóma, gén egy példányban van jelen a sejtekben.

Például az embernek 23 különböző kromoszómája van (valójában a férfiaknak 24, mivel a két nemi kromoszómájuk eltér, de most tekinthetjük ezeket is egy párnak). A legtöbb testi sejtünk diploid, azaz minden kromoszómából két példány van bennük (a fenti kivételtől eltekintve), így a testi sejtjeinkben 46 kromoszóma van. Az ivarsejtek meiózissal jönnek létre, azaz egy diploid (23 pár kromoszómát hordozó) sejtből az osztódás során 4 haploid, 23 db kromoszómát hordozó ivarsejt jön létre. Mikor a hímivarsejt és a petesejt egyesül, visszaáll a diploid állapot, azaz a zigótában már ismét 23 pár (azaz 46 db) kromoszóma lesz. A zigóta aztán mitózisokkal osztódik, azaz minden osztódás során 2, változatlan genetikai állományú utódsejt jön létre, így alakulnak ki a testi sejtjeink.