Vízbontásakor dupla tömegű hidrogén keletkezik a keletkező oxigénhez képest?

Nem dupla tömegü,, hanem dupla atommennyiségü, mólszámú, mivel egy oxigén atomhoz két hidrogén atom kapcsolódik.

Igaza van az előttem szólónak, és mivel a hidrogén sokkal könnyebb gáz, mint az oxigén, konkrétan 16-szor könnyebb (akár az atomtömegeket vetjük össze ami 1 és 16, akár a molekulatömegeket, ami ezek duplája, hiszen kétatomos molekulákról beszélünk: 2 és 32), ezért még a kétszer akkora anyagmennyiségű (mólszámú) hidrogén (amelynek térfogata is kétszer akkora [persze csak azonos nyomáson és azonos hőmérsékleten]) is 8-szor könnyebb, mint a feleannyi oxigén, mert 16/2=8. Vagyis 18 gramm vízből 2 gramm hidrogén és 16 gramm oxigén keletkezik, de mégis a hidrogén anyagmennyisége lesz (és azonos állapotban a térfogata is) a kétszer annyi. (Amúgy ez, hogy különböző gázok azonos térfogata azonos anyagmennyiséget is jelent [azonos hőmérsékleten és azonos nyomáson] ez csak az ideális gázokra igaz, amelyek sűrűsége elég kicsi ahhoz, hogy a gázmolekulák saját térfogata elhanyagolható legyen a közöttük lévő üres terekhez képest. Ezekben működik Avogadro törvénye. Ez csak viszonylag magas hőmérsékleteken és viszonylag alacsony nyomásokon igaz. A reális gázok és gőzök [amelyek nagy nyomással már cseppfolyósíthatóak az adott {viszonylag alacsonyabb} hőmérsékleten] már bonyolultabb módon viselkednek, a folyadékokra, és a szilárd testekre meg ez már közelítőleg sem igaz.)