Jó fogalmazás címeket tudtok 7-eseknek? Esetleg nektek miről kellett írni 6-7-8-ban?

Jenő tettei

Baradlay Jenő a legfiatalabb a testvérek között.

Mint a legkisebb gyermek, ő mindkét szülő kedvence.

Félénk, határozatlan, álmodozó fiatalember.

Bécsben él, gyakran találkoznak bátyjával, a császári testőrségben szolgáló Richárddal.

Jenő "bejáratos" a Plankenhorst házba, Antoinette és Alfonsine, anya és lánya otthonába.

Szerelmes a fiatal és szép baronesszbe, de Alfonsine Palvicz Ottó katonatiszt szeretője.

Nem méltó hozzá a nő, Jenő azonban naiv, nem veszi észre az álságos magatartást. Azt sem, hogy a bécsi forradalom győzelme után a Plankenhorst hölgyek színleg a forradalmárok mellett állnak, palotájukat is a rendelkezésükre bocsátják, valójában kémkednek a császáriaknak.

Ezekben a napokban Jenő még közelebb kerül Alfonsinehez, feleségül kéri, de az anya sértőn vágja a fejéhez, hogy senki és semmi, azaz nincs állása és jövedelme sem.

Rideghváry Bence, hogy bosszút álljon Baradlaynén, Szentpéterváron a követségen állást ajánl Jenőnek, aki így már megfelelő parti lehet Alfonsine számára.

Édesanyja kérésére azonban Jenő végül lemond az áhított nő kezéről, a remélt boldogságról, és hazatér Magyarországra.

Anyja biztonságban akarja tudni legféltettebb gyermekét, ezért a családi birtokra mennek. Jenőnek nem kell harcolnia, fegyvert sem fog a kezébe soha.

A vészterhes hónapokat itt, ill. a Körös szigeten tölti Ödön felesége, a gyerekek és anyja társaságában.

A szabadságharc leverése után Ödön hazatér és rettegve várják mindannyian a megtorlást.

Egy nap levél érkezik a kastélyba.

Eugen von Baradlaynak szól a címzés, Jenőnek.

ő elolvassa a levelet és azonnal útra készülődik. Nem árulja el a családnak a levél tartalmát. Anyja azt hiszi, Alfonsine hívására megy Bécsbe és szemrehányást is tesz emiatt fiának.

Végzetes névcsere történt !

A német nyelvben gyakran felcserélik a fordításnál az Ödön és a Jenő keresztneveket, így kerülhetett sor arra, hogy Ödön helyett Jenő indul Bécsbe, a rögtönítélő bíróság elé.

Bátyja helyett mindent "beismer", semmit sem tagad, nehogy szembesítésre kerüljön sor, mert akkor lelepleződne.

Golyó általi halálra ítélik a szabadságharcban elkövetett "bűnei" miatt.

A kivégzést végrehajtják, Jenő utolsó kívánsága az, hogy búcsúlevelet írhasson családtagjainak.

Anyja a levél mellékleteként megkapja fia mellényét, amelyen a golyó ütötte véres lyuk minden kétséget kizáróan bizonyítja, mi történt.

Jenő feláldozta magát azért, hogy bátyja, Ödön, akinek felesége, gyermekei vannak, megmeneküljön a megtorlástól a felelősségre vonástól.

Ezzel a tettével alakja, jelleme mindenki fölé magasodik a regényben.

Baradlayné

Baradlaynét választottam a regény szereplői közül, mert a jelleme, személyisége nagyon megragadott, követendő például szolgál számomra.

Erős, határozott asszony volt, aki ellent mert mondani férje akaratának, a végrendeletében meghagyott utasításait felülbírálta és a saját akaratát érvényesítette fiai jövőjével kapcsolatban.

Igen, ahogy írtad: Házasságuk éveiben kénytelen volt teljesíteni férje elvárásait, az ő irányításának engedelmeskednie kellett, akkor nem sok beleszólása lehetett a családi élet alakulásába.

B. Kazimir halála után azonban eljött az ő ideje !

Baradlayné férjével ellentétben haladó szellemű, okos asszony volt, meghallotta és megértette a kor üzenetét, átlátta a társadalmi és politikai változások szükségességét, a haza érdekét.

Ennek szellemében akart cselekedni, fiait is e cél érdekében mozgósította, amikor elérkezett az idő.

Eltökélt, elszánt, a gyermekeiért mindvégig áldozatokra is képes anya jelenik meg előttünk a regényben, Baradlayné személyében.

De megmutatta érző szívét is, amikor Ödön szerelmét, Arankát pártfogásába vette és nem állt boldogságuk útjába többé, mint ahogy azt férje tette.

Számára nem a rang, a vagyon volt a mérce, Arankában a tiszta, őszinte, hűséges, odaadó szerelmest is meglátta.

Gyengédsége mutatkozott meg akkor is, amikor Jenőt, legféltettebb, legkedvesebb, legkisebb gyermekét maga mellett akarta tudni a vészterhes hónapokban.

Nagyon jól tudta, hogy Jenő álmodozó, művészlélek, nem való fegyver a kezébe, ezt nem is várta el tőle.

Richárdot azonban a harcba küldte, a haza védelmére szólította fel, az anya adta ki a jelszót, "nyergelj, fordulj" !

A szabadságharc idején rettegve, aggódva gondolt veszélyben lévő gyermekeire, de a maga módján ő is kivette részét a feladatokból.

A Baradlay kastélyt kórházzá alakította és átadta a sebesült katonák ápolására.

Írhatod még, nem tudom mennyi fér bele a saját gondolataidon kívül: Az utolsó, nagy megpróbáltatás volt Baradlayné számára, amikor elvesztette legfiatalabb fiát, Jenőt. A kőszívű ember bosszújának tudta be, aki a legkedvesebbet szólította magához, hogy az ellentmondást megtorolja.

Biztosan sok minden eszedbe jut még: Baradlayné Edittel való kapcsolatáról is írhatsz ! Vagy arról, hogyan segít az elszegényedett, nyomorgó Alfonsinén az utolsó fejezetben .