Ezüst kémiai tulajdonságai?

Épp keresem, megtaláltam az egyetemi anyagaim között, de a reakcióegyenleteket nem tudom szépen bemásolni. Ha gondolod küldj priviben mailt, átdobom. Van egy PPT (sajna tele van képpel és alig van benne szó, egy dia), egy kidolgozott tétel, amiben egy táblázat része, ott vannak reakciók.

Meg van egy giga Word dokumentumom,abból így hirtelen:

Ókor

A fémek előállítása, megmunkálása már komolyabb ismereteket igényelt. Az ókorban már ismerték az aranyat, a rezet, az ezüstöt, a vasat, az ólmot és a higanyt is. Az ókori Egyiptom asszonyai már használtak arcpírt, ajakpírt, festették körmüket, hajukat, s ehhez arzén- és antimon-vegyületeket használtak.

Egyes esetekben az egyenletben csak a valóban reagáló részecskéket tűntetjük fel.

Például az ezüst-nitrát oldat és nátrium-klorid oldat összeöntése esetén:

AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3

Mivel mindkét oldat ionrácsos anyagból jön létre, szabad ionokat tartalmaznak.

Ag+ + NO3- + Na+ + Cl- = AgCl + NO3- + Na+

Mivel a nitrátion és a nátriumion az egyenlet mindkét oldalán megtalálható azonos mennyiségben, egyszerűsíthetünk vele, mint a matematikai egyenletben.

Így a reakció lényege: Ag+ + Cl- = AgCl

(A képződött ezüst - klorid rosszul oldódó anyag, úgynevezett csapadék, ezért látnánk fehérnek a kapott oldatot.)

AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3

Ag+ + NO3- + Na+ + Cl- = AgCl + NO3- + Na+

Ag+ + Cl- = AgCl

Az ilyen egyenleteket ionegyenletnek nevezzük.

Írhatnál az ezüst galvánelemről, ez középsulis anyag.

Az ionpolarizáció jelenségét, a kötéstípus megváltozását jól érzékelteti az ezüst-halogenidek vízben való oldása. Az ezüst-fluorid (AgF) például vízben jól oldódó, a kötés ionos. Az AgCl, AgBr, AgI oldhatósága egyre csökken, az anionok mérete ugyanis fluortól a jód felé nő, így növekszik a polarizálhatóságuk is. Az AgCl-ban és AgBr-ban és az AgI-ban a kötés egyre inkább kovalens jellegűvé válik.

Így hirtelen ezeket találtam, remélem tudtam valamit segíteni :D Csak közben dolgozom, de majd idenézek. :)