Fizikás dolgot kell megmagyarázni. Segitenétek? (9. osztály)

Rossz irányba mentek. Először is a gerendára ható erők eredője nulla, mert a gerenda nagyjából nyugalmi állapotban mozog a lépcsőn. (Newton I.) A gerendára 3 erő hat: a nehézségi erő a tömegközéppontban és két tartóerő a két végén. Minden azon múlik, hogy a felső tartóerőnek MI AZ IRÁNYA. Mert ettől függ, hogy a fix nehézségi erőt a két tartóerő hogyan egyenlíti ki. Mert ki kell egyenlíteniük, az eredő nulla.

Találsz egy rajzot a [link] lapon a mai linkre kattintva, nézd meg. Mondom a szöveget.

Ha a gerendát csak feltámasztod a két végén, akkor a két erő egyforma, mert az eredőjük így lesz ellentéte a nehézségi erőnek.

Ha megdöntöd a gerendát – ami elég vékony –, és a két végét fixen rögzíted, akkor ott a két egyforma tartóerő szintén felfelé mutat, azért, amiért az előbb.

Ha viszont a felső ember nem HÚZZA is visszafelé a gerendát, csak megtámasztja, akkor a gerenda lefelé megcsúszna a vállán, és ezt az erőt az alsó embernek kell kiegyenlítenie. A felső ember támasztó ereje a gerendára merőleges, ennek az erőnek a pontos mása ott van az alsó ember vállán is, de a két erőnek az eredője így nem függőleges, és a nehézségi erővel együtt lesz egy zöld eredőjük. Az alsó embernek ezt IS ki kell egyenlítenie, csak így lesz az összes erő eredője pontosan nulla. Az alsó ember által kifejtett két erő összességében egy nagyobb erőt eredményez, mint amit a felső ember kifejt.

Ha pedig a gerenda vastagabb lesz, például egy láda, akkor az aszimmetria azért jön létre magától, mert a két ember a láda alsó szélét támasztja, és a nehézségi erő vektorát oda eltolva a két tartóerő tőle mért távolsága már nem egyforma. A klasszikus mérleghinta-szabály szerint ezért az alsó embernek a kisebb karhoz nagyobb erő tartozik.

Ha ezzel gondod van, akkor szerintem nézd meg az eredő erő kiszámításának három esetét ebben a vázlatban [link] vagy egy tankönyvben. A feladat megoldásához mindössze az erővektorok összegét kell nullára kihozni, és abból minden adja magát.

"De igen, kéttámaszú tartó. Tekintsük azt az esetet, amit ismersz, azaz egyik végén csukló, másikon görgős alátámasztás.

Sőt korlátozódjunk először az általad említett függőleges esethez. A kérdés pusztán az, hogy modellezzük a rendszert.

Első eset, alul csukló felül görgő. Ez esetben az alsó tart mindent, a felső semmit. A gerenda igénybevétele nyomás.

Másik eset. Legyen fenn csukló, alul görgő. Látható, hogy utóbbi esetben a felső tart mindent, az alsó semmit."

Erre válaszként csak Hominida becsatolt linkjén található képet tudom felhozni ami mindent elmond azzal kapcsolatban, hogy nincs igazad.

"Bizonyára érezhető hogy egyik eset sincs összhangban a valósággal, hiszen azt várnánk - józan paraszti észre alapozva - hogy valamennyi teherfelvétel lesz mindkét pontban."

Te írtad, hogy ne keverjem az ideális tartót a határozatlannal. Nem keverem, ideálissal "számolva" rajzoltam az előző skiccet.

"Nos ettől kezdve feladatunk statikailag határozatlanná válik, hiszen az egyensúlyi egyenletek száma 1-el kevesebbnek mutatkozik, mint az ismeretlenek száma.

Matematikából pedig mindenki jól megtanulta, hogy ilyenkor nem létezik a feladatnak egyértelmű megoldása, feltéve hogy egyenleteink függetlenek.

Vagyis valahonnan fel kell állítanunk még egy egyenletet, az egyértelmű megoldáshoz. Ehhez a szilárdságtan nyújt segítséget, viszont ebbe most nem mennék bele, mert amellett hogy magasabb szintű matematikai apparátust igényel, hosszadalmas volna, további modellezési problémákat is felvetve."

Szerintem sem kellene ezzel foglalkozni főleg, hogy a T.Kérdező kilencedikes, valószínűsítem hogy nem akar a mozgás módszerrel, erőmódszerrel vagy társaival megismerkedni.

"Erre válaszként csak Hominida becsatolt linkjén található képet tudom felhozni ami mindent elmond azzal kapcsolatban, hogy nincs igazad."

Hominida becsatolt linkje és válasza következik az én válaszomból, ha a függőleges esetnél tárgyalt modelleket ferde esetre alkalmazzuk, így a két válasz ekvivalens, leszámítva a láda esetét, ami persze teljesen igaz.