Házi beadandó fizikából?

Segítek címszavak tekintetében. Keress rá ezekre, óriási beadandót fogsz írni... Egyetemi szintűt! De ha nem baj, nem írom meg helyetted a leckédet :D

-Milyen halmazállapotokat ismerünk? Mi jellemzi ezeket?

-Melyik halmazállapotban milyen rendezettség vagy rendezetlenség uralkodik, és milyen kölcsönhatások tartják egyben. (Térj ki a szilárd anyagoknál atomi meg kristályrácsra, amorf anyagokra, és ha nagyon jót akarsz írni akkor a folyadékkrisztályokra is)

-Halmazállapot-átalakulás = belső energia csökkenése (ha nagyon jót akarsz írni: Gibbs energiára és entalpiára keress rá. Ha egyáltalán nem érted hogy mi az, akkor mindegy hagyd ki...)

-Halmazállapotváltozások: kondenzáció, szublimáció, párolgás, forrás (mi is a különbség az utolsó kettő közt?)

-Forráspont és olvadáspont csökkenése és növekedése híg oldatokban

-Hőmérséklet fogalma, és hogyan kapcsolódik a Boltzmann-eloszláshoz.

-Tenziógörbe. (Aminek érdekessége az olvadás- és forráspont mellett a hármas pont!)

-Tenziógörbe alapján: liofilezés és egyéb felhasználások.

Ha valamelyikkel kapcsolatban konkrét kérdésed van és hiába kerestél rá mert nem érted, akkor írj nekem bátran :)

haha szerintem a kettesért fog menni a "beadandó"

különben már hallott volna róluk

így se nehéz, de nem egy napos munka

copy paste wikipédia

a tanár úgyse olvas el 30 beadandót

Első válaszoló, nem túl fair a válaszod, inkább beviszi az erdőbe a kérdezőt. Hogy nézzen utána Gibbs-potenciálnak, ha még az energetikai szempont kifejezést sem érti?

Szerintem a következőképp állj hozzá a témához. Gyűjtsd ki az összes, általatok ismert halmazállapot-változást (olvadás, párolgás, forrás, szublimáció, lecsapódás, fagyás). Aztán keress rá, hogy ezek endoterm vagy exoterm folyamatok-e. (Azaz a halmazállapot-változás közben nő-e vagy csökken-e az anyag belső energiája.) Segítek: ha melegítéssel lehet elérni az adott folyamatot (pl. olvadás), akkor az endoterm, ellenkező esetben pedig exoterm.

És végül kigyűjtheted, hogyan lehet kiszámolni a fázasátalakulás közben történő energiaváltozást. (Ez mindig L*m alakban írható fel, ahol L valamilyen fázisátalakulási hő -pl. olvadáshő-, m pedig az anyag tömege.)